Állandó

Kerékpárral és babakocsival is körbebejárható a múzeum területe, a forgalomtól mentes sétautak kiváló kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak a friss levegőn kisgyerekeseknek is. A múzeum területe négylábúak számára nyitott.

A Monostori Erőd ágyú kiállításán a teremben megfigyelhetőek a különbségek a Napóleon korabeli ágyúk és az 1848-49-es szabadságharcban használt ágyúk között. Az erőd büszkélkedhet egyedül az országban Gábor Áron ágyújának pontos másával, ez is teremben áll. Márciustól novemberig, tárlatvezetéssel látogatható.

A szegedi paprika történetét állandó kiállításként mutatja be a látogatónak a méltán ismertté vált fűszernövényt termesztésének és feldolgozásának hagyománya alapján. A kiállítás az elmúlt két évtizedben a szegedi Felső-Tiszaparton működő Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeumban volt látogatható. 2019-től a népszerű tárlatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Rotundája ad otthont.

A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda. Az épület ma már belülről teljesen körüljárható. A kiállítások olyan korszerű multimédiás és interaktív elemeket is tartalmaznak, amelyek mindenben megfelelnek a mai kor múzeumi-turisztikai elvárásainak. A főbejárattól balra kanyarodva érhetjük el a központi múzeumépületet, a Rotundát. Az épület a Magyarok bejövetele című panorámafestmény mellett több, interaktív kiállításnak is helyet ad, Ópusztaszeren.

A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.

A Kis-Balaton Ház bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit. A fogadóteremben található terepasztal felújításával a környező területet és a Kis-Balatont hozzuk közelebb a látogatókhoz. Új elemként itt kapott helyet a Kis-Balatoni növényvilág szélesebb körű bemutatása is.

„Nem kerültem én bele a szöszbe...” címmel nyílt állandó kiállítás a Sóstói Múzeumfalu tiszabecsi portájának istállójában pünkösdhétfőn. Az interaktív tárlat – melynek kurátora Doma Boglárka néprajzos muzeológus – a kenderfeldolgozás folyamatát mutatja be Szatmárban.

1945 és 1990 között a Monostori erőd a szovjet Vörös Hadsereg használatában állt. A város régi huszárlaktanyáját a szovjetek barakkoknak használták, az erődöt pedig raktárrá alakították át. A kiállított tárgyakon keresztül a látogató bepillanthat a szovjet laktanyák zárt kapui mögé, valamint megismerheti az ideológia mindennapokra és emberi sorsokra gyakorolt hatását.

Bezdédi tarsolylemez a Honfoglalás kiállításon, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A kiállítás különböző tárgyi emlékei között megtaláljuk a bezdédi tarsolylemezt is, amely az egyik legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy a honfoglaló magyarok saját hiedelemvilágukon kívül ismerték a korabeli nagy világvallások elemeit is, s nem utasították el azokat sem.