Rotunda interaktív kiállítások az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban

Rotunda interaktív kiállításai

Tájékoztatjuk, hogy az Emlékpark 2025. február 04-től március 31-ig (hétfő kivételével minden nap) 10:00-16:00 óráig tart nyitva. 2025. április 01-től október 31-ig 10:00-18:00 óráig keddtől vasárnapig tart nyitva. A hétfő szünnap, kivéve húsvéthétfő, pünkösdhétfő.

„Ilyet nem látott a Kárpát…”

A kiállítás betekintést enged a Feszty- körkép történetének kulisszái mögé; az előkészületektől a festmény pusztulásán át, az újjáéledésig. Találkozhatnak a Tündér tanya közéleti személyiségeivel, s részeseivé válhatnak a Feszty- szalon korabeli hangulatának. Megismerkedhetnek a restaurálás körülményeivel, a korabeli sajtóanyagok pedig a Feszty-szalon eseményeiről és a körkép születésének folyamatáról tájékoztatják a betérő látogatókat.

Csongrád-Csanád Vármegyei Vadászati Múzeum és Emlékhely

A Dél-Alföld vadvilágát és vadászati tradícióit bemutató új, állandó kiállítással bővült az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A gazdag trófeagyűjtemény mellett megismerteti a látogatókat a vadászható fajok jellemzőivel, a dél-alföldi vadászat történetével.
A tárlat fegyvertörténeti érdekességekkel is szolgál. Az érdeklődők megismerhetik a téli vadetetés és a vadgazdálkodás rejtelmeit.
Megtudhatják azt is, mire szolgál a Larsen- és a létráscsapda, hogyan fogják a vetési varjút, de a tiszai halászat eszközeivel is megismerkedhetnek. A kiállítás fontos helytörténeti vonatkozásként az egykori pusztaszeri Pallavicini-nagyvadászatok történetét is bemutatja.
Az uradalom országosan kiemelkedő jelentőségű hajtóvadászatoknak adott helyet, melyek a korabeli arisztokrata elit kapcsolatépítésére is lehetőséget szolgáltattak.
A tárlat számos magánadományozó és vadásztársaság, valamint az SZTE Mezőgazdasági Kar Vadgazdamérnöki Tanszéke és a csongrádi Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium adományai révén jöhetett létre.
A kiállítás a Rotunda legfelső emeletének Árpád-termében található.

Multimédiás játszótér

A kiállítások között kínál könnyedebb kikapcsolódási lehetőséget a multimédiás játszótér, ahol játékos formában nyílik lehetőség új ismeretek szerzésére. A fellelhető eszközök segítségével megismerkedhetünk legfontosabb 19. századi felfedezőink tevékenységével, megtudhatjuk merre házasították ki az Árpád-ház hercegnőit, vagy Árpád-vezér bőrébe bújva a Feszty-körkép részesévé is válhatunk. A multimédiás játszótér minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget kínál

„Vár állott, most kőhalom” - Várak és a csaták a középkori Magyarországon

A kiállítás a középkori Magyarország történetét követi nyomon honfoglalástól a középkori magyar állam bukásáig. Tárlatunkban képzeletbeli időgépünk segítségével az időben és térben kalandozva egy vár- és csatatértúra keretében ismerkedhetünk meg a korszakkal. Hazánk történetének hat évszázadát ezúttal várak és csaták bemutatásával tekinthetjük át. Ismert és kevésbé ismert erősségek, sorsfordító harcok kalauzolnak végéig ezen a hősies korszakon. Elsőként Árpád fejedelem legnagyobb győzelmének, a pozsonyi csatának történetét ismerhetjük meg. A 907. júliusában lezajlott csatában a könnyűlovas magyar seregnek kellett megmérkőznie Gyermek Lajos keleti-frank uralkodó hadaival, akik többszörös túlerőben érkeztek a Kárpát-medencébe, azzal a céllal, hogy a „magyarok kiirtassanak”. A túlerőben lévő, de megosztott német sereggel a magyar haderő külön-külön bánt el.

Kincsek a földből – Régészet és numizmatika

A numizmatika tudománya nagyban hozzájárul a történelmi események datálásához: az évszámokkal, nevekkel ellátott érmék könnyen beazonosíthatóvá teszik keletkezésük, használatuk idejét. A Magyar Királyság pénzveréséhez kapcsolódó leletek az országban élő nemzetiségek hazánk gazdaságára gyakorolt hatásának bizonyítékai is egyben. A magyar pénzverés története kapcsán érzékelhető etnikai sokszínűség bizonyos szempontból leképeződése a kisebbségek magyarországi jelenlétének, így a pénzek révén betekintést nyerhetünk a középkori Magyarország sokszínűségébe.

A szegedi paprika gyártásának története

A szegedi paprika történetét állandó kiállításként mutatja be a látogatónak a méltán ismertté vált fűszernövény, termesztésének és feldolgozásának hagyománya alapján.

A szegedi paprika, a kedvező adottságokkal rendelkező Dél-Alföldön, hagyományos módon megtermelt fűszerpaprika-növény, tövön beérett, utóérlelt, majd megszárított termésének megőrlésével készült termék. A kiállítás célja átfogó, hiteles képet adni a termelésének meghonosodásáról és nagyüzemi előállításáról. Az eredeti ipartörténeti és tárgyi néprajzi emlékek bevezetik az érdeklődőt a paprikatermesztés- és termelés, illetve a fajtanemesítés történetébe és világába.

A kiállítás az elmúlt két évtizedben a szegedi Felső-Tiszaparton működő Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeumban volt látogatható. 2019-től a népszerű tárlatnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Rotundája ad otthont.

A szegedi paprika gyártásának története c. állandó kiállítás megtekinthető a Rotunda 3. emeletén.

Interaktív kiállítások

Honfoglalás

A kiállítás nem kisebb dologra vállalkozik, minthogy tudományos igényességgel, a XXI. század elvárásainak megfelelően mutassa be mindazt, amit ma a magyar honfoglalásról tudunk.

Tematika:

• - A honfoglaló magyarok - fikció és valóság
• - Honfoglalás, megtelepedés
• - Élet a X. századi Magyarországon
• - Fegyverrel Európában. A kalandozó hadjáratok
• - Megérkezés a keresztény Európába
• - A múltba nyíló ablakok

Szer monostora és települése

A szeri monostor romjaihoz közel honfoglalás kori sírok kerültek elő, s az is bizonyos, hogy a templom körül már a a 11. század első felében Szer jelentős településként virágzott. A monostor templomát 1970-1976 között Trogmayer Ottó feltárta, a gazdasági épületek és az udvar régészeti feltérképezését 1980 óta Vályi Katalin végzi.

A feltárások eredményeit bemutatva, tárgyi emlékeken keresztül megismerhetjük a kora Árpád-kori települést, valamint képet alkothatunk a 14-16. századi mezőváros mindennapjairól. Az egykoron nagy hírű monostor templomának építési periódusait makettek szemléltetik, s a templom feltárásakor előkerült 961 sír leletanyagából is ízelítőt kaphatunk.

Promenád 1896

1896: nemcsak a Feszty-körkép keletkezési idejét, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorát is idézi.

Azt az időszakot, amikor a kapitalizálódó magyar gazdaság látványosan fejlődött. A promenád az akkori városok korzója volt, ahol a társadalmi élet ünnep- és hétköznapjai, a társasági, üzleti kapcsolatok, a szórakozás sajátos formái egyaránt kifejezést nyertek.

A kiállításon a két promenád - nagyvárosi, kisvárosi - képes felidézni a millennium korának a hangulatát. A korzón megjelenő személyek ruházata, használati tárgyai a társadalmi hovatartozást, a korra jellemző viseleteket és magatartásformákat idézik fel. A néző tehát egy történelmi kort visszahozó viselettörténeti kiállításban gyönyörködhet, és része is lehet a falakba épített hatalmas tükrök segítségével.

A csengelei kunok ura és népe

1998-ban került elő - Csengele középkori templomának közelében - az M5-ös autópálya-ásatások legmeglepőbb és legjelentősebb lelete: a kun vezér sírja. Az előkelő halott a kunok nemzetségi-katonai arisztokráciájának soraiba tartozott. Keleti-nomád szokás szerint hatalmi jelvényével (a tegezzel), jávorfa-koporsóba zárva temették el. Inge lenvászonból készült. A finom bőrből varrt csizma térd fölé érő szárait egy-egy szíjjal erősítették díszítetlen fegyverövéhez. A túlvilági útra mellé tették felszerelését is: páncélingét, páncélsisakját és vaskését. Az elhunyt közösségben elfoglalt helyét jelezte a vele adott kilenc nyílvessző. Bizonyos idő után feláldozták kedvenc, hét és fél éves lovát is. A felnyergelt, felszerszámozott harci mént a halottól alacsony, kőből rakott kerítéssel elválasztva, utólag fektették a sír félig betemetett, majd újra kiásott jobb oldalára. A tárlaton a vezérrel előkerült leletek mellett megtekinthető lovának csontváza is.