Zempléni-hegyvidéki látnivaló

A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.

A Mailloth-kastély 1720 körül épült barokk stílusban, de a 19. század során többször átalakították. Nyugati oldalán 19. századi kétpilléres portikusz található, vasgerendás sík lefedéssel. A déli szárnyföldszintje fiókos donga és cseh süvegboltozatos. A 17-18. századi berendezési tárgyaiból csak néhány maradt meg. Több szakíró és több forrásanyag eredetileg Rákóczi-kastélynak tartja. Jelenleg elsősorban rendezvényhelyszínként üzemel. A kastélyban időnként kiállításokat, tárlatokat tartanak.

A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.

A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.

Sárospatak mellett a 300 m magas Megyer-hegy tetején áll a 18 méteres kilátó, melyből lenyűgöző körpanoráma nyílik. Érdekessége, hogy az egész kilátó rácsos szerkezetű, még a lépcsőfokok is, így tériszonyosoknak nem ajánlott. A kilátó egész évben ingyenesen látogatható. Közelében található az ország legszebb természeti csodája, a Megyer-hegyi tengerszem.

Mézmúzeumunk mindenki számára nyitva áll, minden korosztálynak tudunk érdekességgel szolgálni. Ha kíváncsi a méhek csodás világára, vagy érdeklődik a méhészet, mint szakterület, netán a régi méhészeti eszközök iránt, esetleg a méz szerelmese, itt biztosan megtalálja a számításait, vagy még többet is! A méhészet csodálatos. A méhek világának komplexitása, rendkívül összetett és érzékeny közössége, a természet és a méhek közötti összhang és egymásrautaltság lenyűgöző. Ezt érzékelhetik mindazok, akik ellátogatnak Vizsolyba, a Mézmúzeumba, ahol testközelből betekintést nyerhetnek ebbe az utánozhatatlan miliőbe.

Kelet-Magyarországon, a Tokaji borvidék egyik csendes településén Mezőzomboron, fantasztikus mini világ született! Az építés közel két évet vett igénybe, melynek eredménye most már minden ide látogató számára élvezhető. Interaktív vasútmodell kiállítás. Egy lenyűgöző mini világ, a legapróbb részletekig kidolgozott terepasztal, különböző fény és hanghatásokkal, melyen életre kel a vasúti közlekedés. Mesebeli tájak és valósághű helyek találkoznak. Valósághű növényzet, kézzel festett figurák, precíz részletek. A terepasztal interaktív, mely teljesen új perspektívába helyezi a kiállítás, így a vasútmodellezés fogalmát. A kihelyezett nyomógombok és joystick-ok segítségével avatkozhatunk be a minivilág életébe.

Monok főutcáján, Kossuth Lajos szülőházától 100 méterre található. A XIX. században épült házban a XX. század közepének berendezési és használati tárgyait ismerhetik meg a látogatók. Évtizedekig a Rudolf család volt az ingatlan tulajdonosa, az ő történetüket is megismerhetjük eredeti dokumentumok segítségével.

Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.

A tájháznak berendezett 1824-ben épült parasztház az Iskola tér 18. szám alatti lakóépület. Az alaprajzi elrendezését tekintve négy osztatú (első szoba - konyha - hátsószoba - kamra) lakóház fala kőből épült, ablakai és ajtókeretei kőből faragott, műves termékek. Díszítményük rokonságot mutat a Hegyalján (Tokaj, Mád, Tállya) szokásos későbarokk, illetve copf-stílusú épületek jellegzetes vonásaival.