Veszprém vármegyei látnivaló

Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élőnek mondható. A vár, illetve az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzően szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. A Balaton-felvidéken és a Bakony területén a fő építőanyag a kő volt. Településünkön a népi építkezés helyi stílust alakított ki: egyszerű vakolatlan bazalt terméskő falazásnak csúcsfalas képviselője, ablaka körül fehérre meszelt kerettel. Erről a tihanyi ház azonnal felismerhető és más falubeli építkezési formától megkülönböztethető. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható az ún. Parasztgazda Ház, és a Hálászcéh Ház.

Kaáli Nagy Géza professzornak, a Kaáli Intézetek alapítójának régi vágya vált valóra. Az elmúlt néhány év alatt létrehozta Magyarország legnagyobb és legváltozatosabb járműgyűjteményét. A muzeális motorok és autók hozzájuk illő termekben, gyönyörű megvilágításban, korhű díszítő és kiegészítő elemekkel teljes pompájukban láthatók, melyeken Nagy Péter restaurátor szakértő keze nyoma mindenütt jelen van.

A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.

A festői szépségű Veszprém megyei faluban, Bakonybél Tájházában Takács János pápai magángyűjtő anyagából nyílt nosztalgia kiállítás. A tájház kiállítóhellyé átalakított torkospajtája sajátos környezetet ad az 1960-80-as évek jellegzetes tárgyainak, játékainak, a korabeli életmód eszközeinek. A mára már sokezressé bővült gyűjteményben a játék számos műfajával találkozhatunk, lemez autókkal, társasjátékokkal, fajátékokkal, hadijátékokkal, könyvekkel, triciklikkel és pedálos autókkal. A játékok mellett egyéb hétköznapi használati tárgyak idézik fel a közelmúlt mindennapjait. A látogató vagy emlékezik, vagy meglepődik és csodálkozik a múltnak ezeken a szeletkéin. De az biztos, hogy ez a kiállítás legalább négy generációt nem hagy hidegen.

A mítosz nyomában - Herend, a művészi porcelánkészítés fellegvára: A Porcelanium látogatóközpont színvonalas programokkal várja látogatóit. Mozifilm, korongosok és festők mutatják be, hogyan lesz a porcelánmasszából tündöklő porcelántárgy. Idegenvezetőink kísérik látogatóinkat a `kulisszák mögé` vezető úton. A világ legnagyobb Herendi műtárgygyűjteménye, a Porcelánművészeti Múzeum, és a Herendi porcelán legszélesebb kínálatát nyújtó Viktória Márkabolt is Herenden található, és a titkok felfedezőjére: Önre vár!

A balatonfüredi helytörténeti gyűjtemény anyaga, kutatószolgálata egy új, erre a célra tervezett 400 négyzetméteres épületben, az Óvárosba került. A korszerű intézményben a helytörténeti kutatószolgálat mellett látványtár-kiállítás és zeneműterem is helyet kapott. Nyitás: 2024. május 1.

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.

Ajkán az egykori bányamentő-állomás épületében kapott helyet az Ásvány-, Kőzet- és Őslénytár. Mára már több mint 1000 kőzettípus, ásvány, kristály színesíti a gyűjteményt a Föld minden részéről. Kiemelt helyen találhatók a térségben bányászott szén, bauxit és mangán kőzetek, köztük a településről elnevezett ajkait ásvány, amely egyfajta borostyán, a kréta-kor megkövesedett, nagy kéntartalmú fenyőgyantája. A kiállításon megismerhetők az ősállatvilág egyedei is, a paleozoikumtól a holocénig.

Az Emlékházban az ajkai erőmű ötvenéves történetét, tárgyi, írott és képi dokumentumait mutatják be. Az Ármin-akna területén épült föl a Bakonyi Erőmű Zrt. Jubileumi Emlékháza is 1993-ban.

Ajkán a Bányászati Múzeum hazánk első szabad­téri skanzen műszaki emlékmúzeuma. A múzeum épületeit, a Shlick aknaszállító gőzgépet, az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ban műemlékké nyilvánította.