Veszprém vármegyei látnivaló

Új kortárs kiállítótér nyílt Balatonfüreden, a Szöllősi-Nagy – Nemes gyűjtemény. A Modern Műtár (MOMŰ) Szöllősi-Nagy András hidrológus és Nemes Judit festőművész házaspár képzőművészeti és fotográfiai gyűjteményét mutatja be. A modern, kortárs kollekció harminc év után került haza Párizsból és talált otthonra a Blaha Lujza utca két villaépületében, amelyeket egy íves üvegfolyosó köt össze.

A kilátót a 410 méter magas Lugos-tetőn építették fel. A 20 m magas kilátó legfelső pihenőszintje 15 m. Innen tárul elénk csodálatos 360°-os panoráma a környező vidékre. Délnyugati irányba a tanúhegyek láthatók, míg keleti irányba a Kab-hegy csúcs látható. A kilátót közútról nem tudjuk megközelíteni. Meglátogatását gyalogosan, vagy a Kab- hegyi kerékpárúton krékpárral javasoljuk.

Az 1972-es alapítású Bakonyi Természettudományi Múzeum előtör-ténete jóval korábbra, a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor ajándékozta oda Laczkó Dezső piarista tanár, a Veszprém Vármegyei Múzeum igazgatója geológiai gyűjteményét, a múzeumnak. Az 1962-ben elindított, „A Bakony természeti képe” c. kutatóprogramnak köszönhető-en a természettudományos gyűjtemények jelentős gyarapodásnak indul-tak Később a többi természettudományos anyag gyarapodása tette szük-ségessé az önálló természettudományi múzeum létrehozását. A Bakony természettudományos kutatásának eredményei cikkekben, évkönyvek-ben, tematikus és ismeretterjesztő kiadványokban jelennek meg.

A Művészetek Háza Veszprém kortárs művészeti központ 1993-ban jött létre. Jelenleg a veszprémi barokk vár nyolc műemléképületében fogadja a látogatóit minden korosztályból. A hely művészeti, szellemi centrumként működik, s egyben turisztikai vonzerővel is rendelkezik. A Művészetek Háza Veszprém a Várkapu és a Tűztorony szomszédságában található, ahol a hely szelleme, a barokk környezet egyaránt inspirálóan hat az alkotókra, látogatókra és munkatársakra is.

A Nagy Gyula Galéria Lovas község központjában található. A falu régi óvodaépületéből átalakított galériához egy 600 négyzetméteres kerthelyiség is tartozik, mely ideális helyszín nyári kulturális rendezvények lebonyolításához. A galéria Nagy Gyula festőművész műveivel, kulturális programokkal és időszaki kiállításokkal várja látogatóit.

A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.

A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét.

A nagyvázsonyi vártól kb. 5-600 méterre a temető mögötti erdőben, a tisztáson találhatók az egykori kolostor impozáns romjai. Könnyű sétával megközelíthető. A maradványokhoz vezető utat táblák jelzik. A pálos-rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, valamikor 1480-1483 között.

A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása “Balaton-felvidék hírközlési emlékei” a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.

A tájház két épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé (ma sorházaknak neveznénk őket), amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Később azonban különböző okok miatt már teljesen idegen emberek is laktak közös udvarban, az egymás mellé épített házakban. A tájház kiállítási anyagának bővítése folyamatos.