A Vértes hegység déli részén fekvő Csákberény község ad otthont a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumnak és a mellette található a Panoráma tanösvénynek. A tanösvény 4,6 km hosszával, 130 méteres szintkülönbségével, a kiindulóponthoz visszatérő, egyedi táblákkal és felfestéssel jelölt útvonal minden korosztálynak ajánlható. A sétaösvényen 8, információs táblákkal ellátott állomás található. Túránk első táblája általános tájékoztató információkkal lát el, valamint, az erdőlátogatásra vonatkozó írott-és íratlan szabályokkal. A tanösvényen kialakítottunk egy Vadmegfigyelő Pontot, mely – egy 15 fő befogadására alkalmas vadászlesből, vadszóróból, sózóból áll – a vad természetben való megfigyelését szolgálja. A tanösvény a Vértes hegység gyönyörű tájain vezet, érintve a Vértes egyik legszebb kilátópontját is. Csákberény település határából: a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumtól indulva járható végig a sétaút. Sétánk során a valóságban is megismerhetővé válik a természet által kialakított és az ember által átalakított természeti környezet. A talajviszonyoktól és a domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, cseresek, kultúrerdők váltják egymást. A tanösvény ingyenesen látogatható egész évben.
A Vértes hegység déli részén fekvő Csákberény község ad otthont a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumnak és a mellette található a Panoráma tanösvénynek. A tanösvény 4,6 km hosszával, 130 méteres szintkülönbségével, a kiindulóponthoz visszatérő, egyedi táblákkal és felfestéssel jelölt útvonal minden korosztálynak ajánlható. A sétaösvényen 8, információs táblákkal ellátott állomás található. Túránk első táblája általános tájékoztató információkkal lát el, valamint, az erdőlátogatásra vonatkozó írott-és íratlan szabályokkal. A tanösvényen kialakítottunk egy Vadmegfigyelő Pontot, mely – egy 15 fő befogadására alkalmas vadászlesből, vadszóróból, sózóból áll – a vad természetben való megfigyelését szolgálja. A tanösvény a Vértes hegység gyönyörű tájain vezet, érintve a Vértes egyik legszebb kilátópontját is. Csákberény település határából: a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumtól indulva járható végig a sétaút. Sétánk során a valóságban is megismerhetővé válik a természet által kialakított és az ember által átalakított természeti környezet. A talajviszonyoktól és a domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, cseresek, kultúrerdők váltják egymást. A tanösvény ingyenesen látogatható egész évben.
A Vértes hegység déli részén fekvő Csákberény község ad otthont a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumnak és a mellette található a Panoráma tanösvénynek. A tanösvény 4,6 km hosszával, 130 méteres szintkülönbségével, a kiindulóponthoz visszatérő, egyedi táblákkal és felfestéssel jelölt útvonal minden korosztálynak ajánlható. A sétaösvényen 8, információs táblákkal ellátott állomás található. Túránk első táblája általános tájékoztató információkkal lát el, valamint, az erdőlátogatásra vonatkozó írott-és íratlan szabályokkal. A tanösvényen kialakítottunk egy Vadmegfigyelő Pontot, mely – egy 15 fő befogadására alkalmas vadászlesből, vadszóróból, sózóból áll – a vad természetben való megfigyelését szolgálja. A tanösvény a Vértes hegység gyönyörű tájain vezet, érintve a Vértes egyik legszebb kilátópontját is. Csákberény település határából: a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumtól indulva járható végig a sétaút. Sétánk során a valóságban is megismerhetővé válik a természet által kialakított és az ember által átalakított természeti környezet. A talajviszonyoktól és a domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek, bükkösök, cseresek, kultúrerdők váltják egymást. A tanösvény ingyenesen látogatható egész évben.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A Pillangókert a Kelet-Bakony lankás, dombjai közt fekszik, közel egy hektár alapterületen. Minden szempontból fúziós kert. Felépítését tekintve egyaránt tartalmaz formális részeket, mint a sövénnyel körbevett zöldségeskert, rózsa- és mediterrán kert, a vegyes beültetésű fűszerkert, a szárazságkedvelő növényekből telepített préri kert, levendula szegélyek, nyírt sövények és egy japán kapura emlékeztető pergola. Ugyanakkor található benne egy viszonylag frissen telepített örökzöldeket tartalmazó tájképi kert és egy gyümölcstermőkből álló „falusi” kertrész is.
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.
A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.
A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.
A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.