A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.