A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.
A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.
A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapították. Jelenleg a 7. generáció mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgozik. A még műhelyként is működő múzeum csoportosan látogatható tavasztól őszig. A látogatóknak bemutatót tartunk mintázásból,valamint végignézhetik a műhelyt és megismerhetik a gépeket, munkafolyamatokat.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A 2013-ban felavatott tanösvény Paks határában, az Ürge-mezőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Az útvonalat végigjárva a látogatók nagy valószínűséggel találkozhatnak a névadó ürgékkel, de a puszta érdekes növény-, rovar- és madárvilágának tagjai is szemük elé kerülhetnek. A tanösvény hossza kb. 6,3 km, nincsenek rajta extrém nehézségő szakaszok, bármely kiránduló teljesíteni tudja. Választhatunk azonban egy rövidebb körutat is, melynek hossza 3,3 km. Időtartam: kis kör kb. 3 óra, nagy kör: kb. 5 óra.
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
A Tamási Várhegyi Túraút legkiemelkedőbb eleme kétségtelenül a kilátó. A Fenyvesben található kilátó az 1970-es években épült. Az ökoturisztikai fejlesztés során a kilátó a természethez és saját környezetéhez jobban illeszkedő anyagokkal lett rekonstruálva az építmény, szinte indaszerűen növik körbe az akáctörzsek. A kilátó nem magányosan áll, számos természetközeli elem veszi körül, így kínálva egész napos szórakozási és pihenési lehetőséget.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Simontornya fő látnivalója a reneszánász műemlék simontornyai vár. A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal, A várat 1964 és 1974 között helyreállították és ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. A lerombolt külső védőfalak maradványai veszik körül, melyeket a helyreállítás során helyenként kisebb felfalazásokkal egészítettek ki. Az 1975-ös helyreállítás óta vármúzeumként működik.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.