Pilis-hegységi látnivaló

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.

A Szentendrei Műhely Galéria a történelmi hagyományokra visszatekintő Szentendre szívében, a Fő téren található. A műemléki épület régen kereskedőházként funkcionált. Jelenleg három teremben tekinthetik meg kínálatukat.

Pilisszentiván mellett, a térképeken ma Vadász-rétként feltüntetett terület hagyományos neve Jági-rét volt, melyet a településen élő német lakosság használt.

Autentikus japánkert és japánkert-iskola Szentendrén.

Piliscsaba felett magasodó 447 m-es Nagy-Kopasz tetején áll a különleges formájú, 11,5 m magas, vörösfenyőből épült Dévényi Antal-kilátó, amelyet egy fából készült építő-logikai játék, a Jenga alapján terveztek. A toronyból zavartalan körpanoráma tárul a Pilis és a Budai-hegység vonulataira. A torony mellett tűzrakóhely, padok és asztalok, valamint egy információs tábla várja a kirándulókat.

A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása. Évente több tízezren fordulnak meg a Visegrádi-hegység egyik emblematikus forrásánál, az Apátkúti-völgyben fekvő Kaán Károly-forrásnál. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. A forrásvíz alkotói alapján a Kaán-forrás vize csekély ásványi anyag tartalmú, kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos jellegű, kissé kemény, alacsony nátrium-tartalmú, ivási célra megfelelő víz, ám fogyasztását csak saját felelősségre ajánljuk.

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.

A Királyi Palota - Mátyás Király Vármúzeum hercegi lakosztállyal, középkori konyhával, régészeti kiállítással és reneszánsz kerttel várja kedves látogatóit. A palotában 3 híres szökőkút is látogatható: A Herkules-kút, az Oroszlános-kút és a kerti gótikus csorgókút.

A Dunakanyarban a dömösi prépostságot és káptalant a XII. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a XVIII. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható. Dömösön állt egykor I. Béla király udvarháza is. A romterület a lankásan emelkedő hegyoldalban, a temető fölött található. Legegyszerűbben Dömös főutcája – Kossuth Lajos utca – felől közelíthető meg, a Dobogókői úton, vagy az Álmos herceg útján.

Tanösvényünk a Kisvillám ritkán látogatott területére vezet, amely a Visegrádi-hegységre jellemző védett természeti értékekben bővelkedik. Ahhoz, hogy az itt élő növény- és állatvilág mai állapotában még sokáig fennmaradhasson, a bejárás során fokozottan ügyelnie kell a látogatónak arra, hogy csakis a kijelölt útvonalon haladjon! A tanösvény 14 állomáspontja nemcsak a táj mai képét mutatja be, hanem időutazásaink segítségével az itteni gazdag élővilág kialakulása is megismerhető.