Országos eseménynaptár
A galéria tulajdonosai E. Ilosvai Magdolna és Erdész László, aki 30 éve szereplője a műtárgy-piacnak. Szentendre a fővárostól 20 percre lévő, a Duna partján elterülő festői kisváros, ahol számtalan műemlék, múzeum és kiváló étterem működik, valamint több, mint 100 művész él és alkot.
A templomban szerzetesek és világiak egyaránt gyakorolják a tiszta tudat elérését, és annak a mindennapi életbe történő átültetését. Sokféle gyakorlatot tartanak, korra, nemre, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül bárki megismerkedhet a zen meditációval.
A magyarok monumentális fő temploma az Esztergomi Bazilika. Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
A magyarok monumentális fő temploma az Esztergomi Bazilika. Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
A magyarok monumentális fő temploma az Esztergomi Bazilika. Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
Középkori várfal, kapu, bástya, az egykori Török Birodalom északnyugati irányban fellelhető legtávolabbi dzsámija Esztergom Vízivárosában. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban.
Középkori várfal, kapu, bástya, az egykori Török Birodalom északnyugati irányban fellelhető legtávolabbi dzsámija Esztergom Vízivárosában. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban.
Középkori várfal, kapu, bástya, az egykori Török Birodalom északnyugati irányban fellelhető legtávolabbi dzsámija Esztergom Vízivárosában. A 400 éves egykori török imaház, az Uzicseli Hadzsi Ibrahim Dzsámi ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont helyszíne, mely egész évben nyitott kapukkal várja az idelátogatókat. Ennek a helynek különleges kisugárzása, atmoszférája van! Aki belép az épületbe, egy izgalmas utazást tehet a természeti értékek és a teremtésvédelem világában. Legyen gyerek vagy felnőtt, mindenkit lenyűgöz az izgalmas, modern interaktív kiállítás.
A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont helyszíne, mely egész évben nyitott kapukkal várja az idelátogatókat. Ennek a helynek különleges kisugárzása, atmoszférája van! Aki belép az épületbe, egy izgalmas utazást tehet a természeti értékek és a teremtésvédelem világában. Legyen gyerek vagy felnőtt, mindenkit lenyűgöz az izgalmas, modern interaktív kiállítás.
A megannyi értéket és titkot rejtő Péliföldszentkereszt és az Öreg-kő vidéke a Gerecse Natúrpark Látogatóközpont helyszíne, mely egész évben nyitott kapukkal várja az idelátogatókat. Ennek a helynek különleges kisugárzása, atmoszférája van! Aki belép az épületbe, egy izgalmas utazást tehet a természeti értékek és a teremtésvédelem világában. Legyen gyerek vagy felnőtt, mindenkit lenyűgöz az izgalmas, modern interaktív kiállítás.
A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapodott, európai hírű volt. A Gerenday Közösségi Ház és a megépült szabadtéri színpad a Gerenday Arborétum szerves része, így a ház rendezvényei előtt, után, és egyéb alkalmakkor az arborétum sétára, a természet élvezetére, kikapcsolódásra alkalmas, a közönség számára vonzó környezet.
A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapodott, európai hírű volt. A Gerenday Közösségi Ház és a megépült szabadtéri színpad a Gerenday Arborétum szerves része, így a ház rendezvényei előtt, után, és egyéb alkalmakkor az arborétum sétára, a természet élvezetére, kikapcsolódásra alkalmas, a közönség számára vonzó környezet.
A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapodott, európai hírű volt. A Gerenday Közösségi Ház és a megépült szabadtéri színpad a Gerenday Arborétum szerves része, így a ház rendezvényei előtt, után, és egyéb alkalmakkor az arborétum sétára, a természet élvezetére, kikapcsolódásra alkalmas, a közönség számára vonzó környezet.
A kiállítás elsősorban Pomáz település helytörténetéről és sokszínűségéről az itteni emberek életéről szól, az ókortól a 20. század elejéig, melyet nagyrészt a német valamint a szerb nemzetiségtől kapott bútorok, eszközök, ruhák, valamint török kori és pomázi lakosságtól kapott egyéb tárgyak és elkészített szöveges tablók segítségével mutatunk be. A gyűjtemény a Kossuth Lajos utca 48-szám alatti épületben tekinthető meg, mely épületet a közelmúltban Pomáz Város Önkormányzata gondosan felújította. A felújítás 2016 év végén kezdődött, melyek során a bútorok nagyobb részét restaurálták.
A kiállítás elsősorban Pomáz település helytörténetéről és sokszínűségéről az itteni emberek életéről szól, az ókortól a 20. század elejéig, melyet nagyrészt a német valamint a szerb nemzetiségtől kapott bútorok, eszközök, ruhák, valamint török kori és pomázi lakosságtól kapott egyéb tárgyak és elkészített szöveges tablók segítségével mutatunk be. A gyűjtemény a Kossuth Lajos utca 48-szám alatti épületben tekinthető meg, mely épületet a közelmúltban Pomáz Város Önkormányzata gondosan felújította. A felújítás 2016 év végén kezdődött, melyek során a bútorok nagyobb részét restaurálták.
A kiállítás elsősorban Pomáz település helytörténetéről és sokszínűségéről az itteni emberek életéről szól, az ókortól a 20. század elejéig, melyet nagyrészt a német valamint a szerb nemzetiségtől kapott bútorok, eszközök, ruhák, valamint török kori és pomázi lakosságtól kapott egyéb tárgyak és elkészített szöveges tablók segítségével mutatunk be. A gyűjtemény a Kossuth Lajos utca 48-szám alatti épületben tekinthető meg, mely épületet a közelmúltban Pomáz Város Önkormányzata gondosan felújította. A felújítás 2016 év végén kezdődött, melyek során a bútorok nagyobb részét restaurálták.
A Holdvilág-árok szurdokvölgyének varázsa megkapó szépségű, de nagyobb esőzések után célszerű felkészülni a megáradt patak okozta nehézségekre, ilyenkor néhol még a turistaúton is bokáig lehet gázolni a vízben! Hidakon, falépcsőkön kanyarog az út, követve, avagy keresztezve a patak útvonalát mintegy 2 km hosszan. Félúton járva a kiépített Domini-forrás vize nyújthat felüdülést. A szurdok végén található a Remete-barlang.
A Holdvilág-árok szurdokvölgyének varázsa megkapó szépségű, de nagyobb esőzések után célszerű felkészülni a megáradt patak okozta nehézségekre, ilyenkor néhol még a turistaúton is bokáig lehet gázolni a vízben! Hidakon, falépcsőkön kanyarog az út, követve, avagy keresztezve a patak útvonalát mintegy 2 km hosszan. Félúton járva a kiépített Domini-forrás vize nyújthat felüdülést. A szurdok végén található a Remete-barlang.
A Holdvilág-árok szurdokvölgyének varázsa megkapó szépségű, de nagyobb esőzések után célszerű felkészülni a megáradt patak okozta nehézségekre, ilyenkor néhol még a turistaúton is bokáig lehet gázolni a vízben! Hidakon, falépcsőkön kanyarog az út, követve, avagy keresztezve a patak útvonalát mintegy 2 km hosszan. Félúton járva a kiépített Domini-forrás vize nyújthat felüdülést. A szurdok végén található a Remete-barlang.
