Komárom-Esztergom vármegyei látnivaló

Tatabányán található a Ranzinger Vincze kilátó, a híres Kő-hegyen álló Turul madártól, emlékműtől mindössze 15-20 percnyi sétálás után. A turul szobornál kiépített parkoló található, innen kb 1,5 km a Kő-hegyen álló kilátó. 1980-ban állították fel eredetileg, a korábban XII/a akna felvonójaként szolgáló kilátót. A kilátónak felállított aknatorony egy 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. A 2008-as felújításnál új nevet kapott, az egykori bányamérnökről, Ranzinger Vincéről nevezték el. A kilátó 30 méter magas, 156 lépcsőfokát megmászva csodálatos panoráma tárul elénk.

A Reimann Bányászattörténeti Miniverzum a Dorogi - medence bányászattörténetét felelevenítő, interaktív kiállítótér. Látogatóink megismerkedhetnek a bányászattal, mint szakmával, annak történeti és technológiai fejlődésével. Bepillantást nyerhetnek a Dorogi-medence történetét meghatározó szénkitermelés folyamatába. Egyedi makettvilágunk mozgó elemei minden korosztály számára élvezetessé teszi a szénbányászat izgalmas világát. VR szemüvegeink segítségével élethű betekintést nyerhetnek a föld alatti munkafolyamatokba. Az élményszerű bemutatást a szórakozva tanítás szellemében kínáljuk. A miniverzum felfedezhető önállóan és tárlatvezetéssel egyaránt, csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges. Szeretettel várjuk önöket.

A Rezső-kilátóból csodálatos kilátás tárulhat elénk: Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyar, a Duna túloldalán pedig a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy látható.

Kívül-belül újjászületve, a hazai klasszicista építészet kiemelkedő alkotásához méltó külsővel várja látogatóit a bajnai Sándor-Metternich-kastély. A kastély egykor az Ördöglovas, vagyis gróf Sándor Móric és családja otthonául szolgált. A megszépült főépület új, élményalapú, interaktív tárlata modern szimulációs eszközök segítségével vonja be a látogatót Sándor Móric hajmeresztő lovas ugratásaiba és kalandjaiba. A kastély későbbi örököse, Metternich-Sándor Paulina is apja nyomdokaiba lépett hírnévszerzés tekintetében. Ő diktálta a divatot a 19. századi Párizsban, divatklubot alapított Bécsben, Richard Wagner neki ajánlotta egyik darabját, és Edgar Degas is megfestette őt. A bajnai kastély felújított termeiben beleshetünk Paulina elegáns ruhatárába is.

Az 1946 óta ismert kristálybarlang különös formavilága, jellegzetes képződményei kiemelt helyet szentelnek számára a magyarországi barlangok sorában. A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól áll turisztikai barlangként a nagyközönség rendelkezésére. A Sátorkőpusztai-barlang és környéke fokozottan védett, csak engedéllyel és vezetővel látogatható.

Vértessomló közelében, a 315 méteres Nagy-Somló hegyen magasodik a Somló-hegyi kilátó, melynek legfölső szintjéről élvezhetjük a vértesi és gerecsei tájra néző körpanorámát. Szétnézve a Kisalföld peremvidékéig láthatunk el Vértes és a Gerecse hegység csúcsain keresztül. Keleten Tatabánya hegyei látszanak, a Turul emlékművel és a Szelim-barlanggal A látkép nagy részét a Vértes pereme tölti ki, de a gesztesi várat is kiszúrhatjuk. Nyugaton Oroszlány, és a majki kolostor tornya bukkan elő a fák közül, illetve a bányászmúzeum is látható. Észak felé a Kisalföld Dunát követő síkja terül el, rendkívül tiszta időben még a Pozsonyig húzódó Kis-Kárpátokat is láthatjuk. A kilátó eredetileg katonai megfigyelőpontként működött a szovjet megszállás évtizedeiben. A kilátót Vértessomlóról közelíthetjük meg a legegyszerűbben, a piros háromszög jelzést követve.

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.

A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.

A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.

A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.