Országos eseménynaptár
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
A Neszmélyi Arborétum Neszmély határában, Gombáspuszta mellett található ún. kísérleti erdő. A Trianon után elvesztett kárpáti fenyvesek pótlására szerte az országban létesítettek fenyőültetvényeket. Az erdei- illetve a feketefenyőket megtámadó gyökérrontó tapló illetve a lucfenyőket sújtó szúkárosítások miatt újra előtérbe kerültek az egzóta - külföldön őshonos - fajok.
Házi és különleges állatok simogatója. Előzetes bejelentkezés szükséges.
Az egykori bányaüzem területe ma ideális, élménycentrikus helyszín. Felfedezhetik a bányászok nem mindennapi munkakörülményeit eredeti környezetben, igazi gépek között, valódi eszközöket kézbe fogva. Interaktív szórakozás és élmény az egész családnak!
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Az Agostyáni Ökofalu, azaz Természetvédelmi és Humánökológiai Oktatóközpont Agostyán - Ágostonliget, természeti környezetben (az Agostyáni Arborétum mellett) egy 20 hektáros területen, 60 km –re Budapesttől és 7 km –re Tatától helyezkedik el. Az Agostyáni Ökofalu rengeteg programot kínál, melyek során közelebb kerülhetünk a természethez. Az Agostyáni Ökofalut a Természetes Életmód Alapítvány működteti.
Kesztölc határában, az Országos Kéktúra útvonalán, a Kétágú hegy lábánál illatos meglepetés várja a vándorokat: kakukkfű, zsálya, levendula és borsikafű virágzik egy kis fennsíkon. A Pálos Gyógynövénykert pihenésre és elmélkedésre csábít, és emellett bátran gyűjthetünk is keveset a hasznos fűszernövényekből. A kert remek úti cél a szabadba vágyóknak, gyógynövénykedvelőknek.
Kesztölc határában, az Országos Kéktúra útvonalán, a Kétágú hegy lábánál illatos meglepetés várja a vándorokat: kakukkfű, zsálya, levendula és borsikafű virágzik egy kis fennsíkon. A Pálos Gyógynövénykert pihenésre és elmélkedésre csábít, és emellett bátran gyűjthetünk is keveset a hasznos fűszernövényekből. A kert remek úti cél a szabadba vágyóknak, gyógynövénykedvelőknek.
Kesztölc határában, az Országos Kéktúra útvonalán, a Kétágú hegy lábánál illatos meglepetés várja a vándorokat: kakukkfű, zsálya, levendula és borsikafű virágzik egy kis fennsíkon. A Pálos Gyógynövénykert pihenésre és elmélkedésre csábít, és emellett bátran gyűjthetünk is keveset a hasznos fűszernövényekből. A kert remek úti cél a szabadba vágyóknak, gyógynövénykedvelőknek.
A szlovák lakosságot 1699-1711 között telepítette a török időkben elnéptelenedett faluba az esztergomi káptalan, melynek tárgyi emlékei a Falumúzeumban tekinthetők meg.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
Pilisszentléleken a tájháznak otthont adó épületet 1994-ben nyilvánították műemlék jellegűvé sajátos alaprajza és formája miatt, mely tükrözi a szlovák népi építészeti hagyományt. Fésűs beépítésben álló, előkertes, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, amit az 1920-as években György Károly épített. Ebben a házban kapott helyet a település helytörténeti, néprajzi gyűjteménye.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsán, a Prédikálószéken beton alapon álló, 12 méter magas, 70 m2 bruttó alapterületű fa építmény három, felfelé haladva egyre szélesedő teraszáról fokozatosan nyílik meg az egész Dunakanyar panorámája. A kilátó mellett tűzrakóhely, valamint padok és asztalok is várják az ide látogatókat, és ingyenes wifi is elérhető.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
