Dunakanyar látnivaló

Az öreg rádiókat bemutató kiállítás Perneky Sándor magángyűjteménye. Rádiók, gramaphonok- lemezjátszók, orsós és kazettás magnók, hangfalak, fejhallgatók, mikrofonok, erősítők, anódpótlók, transzformátorok, műszerek, kiegészítők, csődobozok.

Kiállításunk szeretné bemutatni azokat az örökül megmaradt tárgyakat, amelyek a 70-es 80-as években a legbecsesebbnek számítottak – sokaknak egy fél élet munkája volt például egy Trabant, Zaporozsec vagy Lada 1500-as, a jó bizonyítványért kaptunk Szputnyik kerékpárt, Riga mopedet vagy MK-25-ös magnót, robbanós TV-n néztük a VIT megnyitókat, Varia bútor került a szobánkba, gyűjtöttük a bélyeget és a szalvétákat – hogy csak néhányat említsünk a kiállításon szereplő tárgyak közül.

A Rezső-kilátóból csodálatos kilátás tárulhat elénk: Dömös felé tekintve a Rám-hegy, a Vadálló-kövek, a Prédikálószék és a Dunakanyar, a Duna túloldalán pedig a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy látható.

Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.

Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.

Az egykor Szentendrén élt kereskedő, Szántó György végakaratának megfelelően szülei házában fia alakította ki a ma látható imaházat és múzeumot, ahol a háború előtti szentendrei zsidóság életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Itt található a világ legkisebb működő zsinagógája.

A Szentendrei Kisállatkert egész évben várja az érdeklődőket, kicsiket, nagyokat és csoportokat egyaránt. Láthatunk itt Rovarhotelt, ahol megfigyelhetjük a méhek, darazsak munkálkodását. Az állatsimogatóban szelíd kecskéket simogathatunk, etethetünk. A Teknősoviban megcsodálhatjuk a kisteknősöket. De szerveznek rendhagyó biológiaórát is az érdeklődő óvodás, iskolás csoportoknak, illetve vállalják születésnapok és csapatépítők lebonyolítását. Évente kétszer pedig éjszakai látogatáson is részt vehetünk, ahol az éjszaka aktív állatok ténykedését figyelhetjük meg.

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.

A Törökmezői tanösvény Törökmező és a Hegyes-tető között vezet, a Dél-Börzsöny csodás természeti kincseit, és érdekességeit mutatja be. Megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között húzódó rét kialakulásának történetét, illetve találkozhat mókussal, borzzal, őzzel, szarvassal és nyesttel is. A túra végén a Hegyes-tetőn Magyarország egyik legszebb kilátójából csodálhatjuk meg a dunai panorámát. A Törökmezői tanösvény kiindulópontja Törökmező, az út hossza 6,5 kilométer, melynek legalább 3 óra bejárása. Az útvonal télen-nyáron járható.