Turizmus Program

Balatoni Húsvéti Nyuladalom

Jacuzzis szállás

Budapesti Húsvéti Sokadalom

A titkok hercege

TOP 100 úticél

Húsvét

Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Gyulai tavaszi wellness kikapcsolódás - kedvező árakon teljes panziós akcióval!
Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Gyulai tavaszi wellness kikapcsolódás - kedvező árakon teljes panziós akcióval!
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Szerb Egyházi Múzeum

A múzeum története, a tárgyak gyűjtésének munkája összefonódik a magyarországi szerb egyháztörténettel. A gyűjtemény alapja a szentendrei püspöki kincstár, amely az idők során újabb és újabb értékekkel bővült, így fokozatosan a legjelentősebb hazai ortodox gyűjteménnyé nőtte ki magát. Szorosan kapcsolódik hozzá az egyházmegyei könyvtár és levéltár anyaga. A műalkotások többsége a XVIII. sz.-ból való. Jelentős az ikonanyag, amely részben a posztbizánci iskolát követi, de sok közülük az autodidakta művészek által alkotott újszerűbb kép is. A tanultabb művészek között van Ostoja Mrkojevic, Mitrofán Zográf és Nedelko Podovic. Ezeken kívül megcsodálhatóak a szépséges kódex-bibliák, pásztorbotok és bútorok is. Többek között itt található III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka képe főpapi ornátusban.
Szerb Egyházi Múzeum

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

Az 1389-es rigómezei csatavesztés és a középkori szerb állam összeomlása után egyre növekedett annak a veszélye, hogy a törökök továbbhatolnak a Duna menti területekre is. Ez arra ösztönözte a magyar uralkodókat, elsősorban Zsigmondot és Corvin Mátyást, hogy a szerb despotákkal szövetségre lépve és a szerb nemesség jelentős részének segítségével erős védelmet szervezzenek. Ennek a törekvésnek a megvalósításában a XV. és a XVI. század folyamán döntő szerepük volt azoknak a felső Duna menti városoknak, amelyeknek számottevő, részben a királyi dunai flotta szolgálatában álló szerb lakossága is volt. Buda, Esztergom, Komárom és Győr mellett különösképpen kiemelkedett a Csepel-szigeten fekvő Ráckeve. Ez a város a magyarországi szerbek és más ortodox hitű lakosok jelentős egyházi és gazdasági központjává fejlődött. A szerbek legnagyobb része 1440-ben települt ide, amikor I. Ulászló magyar királytól kiváltságjogokat is kaptak. Felújítottak a városban egy későgótikus templomot, amit később, 1514-ben, freskókkal is díszítettek. Ezek a falképek, amelyek az újabb, XVIII. századi réteg alatt rejtőznek, valamint néhány fennmaradt istentiszteleti tárgy arra utalnak, hogy Ráckevén és a többi Duna menti településen termékeny ortodox művészeti tevékenység folyt a XV. és a XVI. században.

A törökök betörése Magyarország központi területeire, majd Buda eleste 1541-ben sok helyen a korábbi tevékenység jelentős visszaeséséhez vezetett. Ezt Ráckeve példája is mutatja, ugyanis lakosságának nagy része átköltözött az észak-magyarországi Komárom és Győr városába. Ez a két határmenti település lett a szerbek menedéke a Magyar Királyság megmaradt részén, míg a török uralom alatt álló területek legfontosabb ortodox szellemi központja az 1585-ben alapított grábóci kolostor lett. Grábóc XVII. századi jelentőségéről tanúskodnak a szentendrei Gyűjteményben lévő fennmaradt kincsei is.

A XVII. század végén a keresztény hadak kiszorították a törököket Magyarországról, majd Szerbia nagy részét is felszabadították. 1690-ben azonban a törökök megállították előretörésüket és újra elfoglalták Belgrádot, aminek következményeként a szerbek tömegesen menekültek a Szávától és a Dunától északra eső területekre. Az áttelepülők egy nagyobb csoportja III. Arsenije Čarnojević pátriárka vezetésével 1690-ben eljutott a Buda közelében fekvő Szentendréig is, ahol hamarosan felállították a Budai Egyházmegye új székhelyét és felépítettek hét ortodox templomot. Az áttelepülés utáni években az ikonok, szertartáskönyvek és a liturgikus felszerelési tárgyak terén mutatkozó szükséglet következtében Szentendre jelentős művészeti és irodalmi központtá fejlődött. A račai iskolát követő kéziratos könyveken kívül kiemelkedő volt az ikonfestők tevékenysége is, akik következetesen a leegyszerűsített késő bizánci művészeti megoldásokra támaszkodtak.

A XVIII. század első felében az autodidakta népi ikonfestők, akik többnyire kisebb falusi templomokban dolgoztak, szintén a hagyományos művészeti szemlélethez kötődtek. Azonban festészetükben, szabadabb és találékonyabb hozzáállásuk miatt, felsejlenek a változás első jelei, a korábbi stílusfelfogástól való eltérések. E képzeletgazdagságukkal és dekorativitásukkal kitűnő ikonok mellett a szentendrei Egyházművészeti Gyűjteményben megtalálhatók a képzettebb és tanult festők alkotásai is, akik ugyancsak a posztbizánci formanyelvet követték. Ezek között a magas stílusfokon álló mesterek között kiemelkedik Ostoja Mrkojević, Mitrofan zográf, valamint a bánáti ikonfestők, Nedeljko Popović és Georgije Ranite.

A magyarországi szerb templomokat a XVIII. században gazdagon ellátták nemcsak ikonokkal, hanem különböző istentiszteleti tárgyakkal, liturgikus textíliákkal és egyéb egyházi kellékekkel is. Ezeken a stílusjegyek változása a festészet, a grafika és a képzőművészet egyéb ágazatainak fejlődéséhez kötődött. Mégis, az ikonfestészettől eltérően, ahol a hagyományos késő bizánci megoldások a legtovább maradtak fenn, az iparművészeti tárgyak már meglehetősen korán barokk, majd rokokó stíluselemeket  mutattak. A XVIII. század közepétől a helybeli szerb ötvös és más műhelyek mellett, mind gyakrabban rendelnek istentiszteleti tárgyakat ismert magyar és osztrák mesterektől is, sőt távolabbi európai műhelyekből is érkeznek értékes alkotások. Ezért a szentendrei Egyházművészeti Gyűjteményben található liturgikus felszerelési tárgyak különleges gazdagságot és változatosságot mutatnak, és gyakran előrevetítik az újkori szerb művészet fejlődésének főbb vonulatait is.

A XVIII. század közepén, többek között a Habsburg Birodalom megváltozott viszonyai következtében, IV. Arsenije Jovanović Šakabenta pátriárka messze ható reformokat indított el. Reformjai az egyházi festészetet is érintették, és a már barokk jelleget öltő orosz és ukrán egyházi művészet erőteljes hatása alatt álltak. Az új képzőművészeti irányvonal elfogadásra talált a megerősödő polgárság soraiban is, amit jól példáz a szentendrei Preobraženska-templom 1746-ban festett ikonosztázionja, amely a szerb művészetben az első magas barokk képfal. Elkészülte után a bizánci és a nyugati stíluselemek együttélésén alapuló új festészeti szemléletet Dionosije Novaković budai püspök is támogatta. Az ő közreműködésével a XVIII. század második felében ennek a művészeti irányzatnak a legjobb mesterei festettek ikonosztázionokat az Egyházmegye templomaiban, köztük Jovan Popović, Stefan Tenecki és az újvidéki Vasa Ostojić. Az ukrán barokk művészet hatása megjelent Jovan Četirević Grabovan festészetében is, aki 1776-ban a székesfehérvári szerb templom ikonosztázionját készítette. Azonban az ő festészetében túlsúlyban maradtak az italo-krétai körhöz kötődő posztbizánci stíluselemek, mely irányzatnak a legfőbb művelői a Duna menti térségben is dolgozó görög ikonfestők voltak. A nagyméretű barokk ikonosztázionok készítésének korszakában 1765 körül a dél-balkáni Moschopoliszból Magyarországra érkezett festőműhelyével Teodor Simeonov, aki társaival a hagyományokhoz kötődő posztbizánci szellemben megfestette a ráckevei és a székesfehérvári templomok falképeit. Az Egyházmegye templomai számára igen sok ikont is festettek, felmutatva a konzervatív stiláris megoldások értékeit. Alkotásaik a XVIII. század második felében dolgozó más festők munkái mellett igen jelentősek a szentendrei Gyűjteményben.

A XVIII. század vége és a XIX. század első évtizedei az Egyházmegye számára a fénykor utolsó fontos időszakát jelentették. Pest, Buda és Szentendre ekkor még a szerb kultúra és műveltség jelentős központjai voltak. 1812-ben nyitották meg az első szerb tanárképzőt Szentendrén, és 1826-ban alapították a Szerb Matica irodalmi és tudós társaságot Pesten. Ebben az időben egyes városokban különösen kiemelkedő volt a gazdaságilag megerősödött görög közösségek tevékenysége is. Az Egyházmegyében ekkor a legjelentősebb későbarokk és klasszicista stílust követő, többnyire a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult szerb festők dolgoztak, akik ikonosztázionokon kívül nagy számban festettek önálló ikonokat és portrékat is. Ezek között a mesterek között különösképpen kiemelkedett a bajai születésű Pavel Đurković, a budai Mihailo Živković, aki a szentendrei Blagoveštenska-templom ikonosztázionját is festette, valamint a nagyhatású újvidéki mester Arsenije Teodorović, a szerb klasszicista festészet legjelentősebb képviselője.

A szentendrei Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény az egyházmegye művészeti kincseinek csupán egy részét öleli fel, míg az emlékanyag nagyobb része jelenleg is a mintegy negyven magyarországi szerb templomban található. Ugyanakkor a gyűjtemény teljes áttekintést ad az egyházmegye gazdag művészeti örökségéről és elénk tárja a Duna menti térség ortodox egyházművészetének alapvető fejlődési folyamatait, bemutatva a XVIII. századi szerb kultúra megújhodását és az európai áramlatokba való újbóli bekapcsolódását. Ebben a korszakban a nyugat-európai hatások alatt a szerb művészet elhagyta középkori és késő bizánci jellemvonásait, de megőrizve szellemiségét és művészeti identitását kivételes értékű és kvalitású műalkotásokat hozott létre. Múzeumunk, egy szélesebb időközt felölelve, ezeknek a művészeti értékeknek egy részét tárja elénk.

Nyitva tartás:

Nyitva tartás:
május 1-től szeptember 30-ig, 10-18 óráig,
október 1-től április 30-ig, 10-16 óráig.
szünnap: Hétfő

január 1-től   -  február 28-ig, 10-16 óráig
Szünnap: Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök

Belépődíj: 1000,- Ft,

A belépőjeggyel a múzeumon kívül  a Belgrád Székesegyház is megtekinthető.

Kedvezmények: diákoknak 50%, nyugdíjasoknak 50%

Csoportos belépő 25 fő felett 800 Ft.

Tárlatvezetés előzetes bejelentkezés alapján: 17.000 Ft

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Szerb Egyházi Múzeum

Szerb Egyházi Múzeum

Értékelések (0)

Kifejezetten ajánlom

(0)

Kifejezetten nem ajánlom

(0)

Nagyon ajánlom

(0)

Nagyon nem ajánlom

(0)

Ajánlom

(0)

Nem ajánlom

(0)

Találatok száma: 0

Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés Tisza-tónál: gazdag programkínálat
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés Tisza-tónál: gazdag programkínálat

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények

Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete