Győr szomszédságában, Győrújbaráton található a Lelkigyakorlatos és Üdülőház, amely csodálatos környezetben segíti az ide látogatók testi-lelki felüdülését. A szálláslehetőséget is kínáló ház ideális helyszíne kirándulásoknak, táboroknak, kisebb és nagyobb csoportoknak, családoknak a legkülönbözőbb programjaik lebonyolítására (játszóház, kézművesfoglalkozás, vetélkedők, táncház, előadások, filmvetítés...).
Győr szomszédságában, Győrújbaráton található a Lelkigyakorlatos és Üdülőház, amely csodálatos környezetben segíti az ide látogatók testi-lelki felüdülését. A szálláslehetőséget is kínáló ház ideális helyszíne kirándulásoknak, táboroknak, kisebb és nagyobb csoportoknak, családoknak a legkülönbözőbb programjaik lebonyolítására (játszóház, kézművesfoglalkozás, vetélkedők, táncház, előadások, filmvetítés...).
Győr szomszédságában, Győrújbaráton található a Lelkigyakorlatos és Üdülőház, amely csodálatos környezetben segíti az ide látogatók testi-lelki felüdülését. A szálláslehetőséget is kínáló ház ideális helyszíne kirándulásoknak, táboroknak, kisebb és nagyobb csoportoknak, családoknak a legkülönbözőbb programjaik lebonyolítására (játszóház, kézművesfoglalkozás, vetélkedők, táncház, előadások, filmvetítés...).
A Máriagyűdi kegytemplom melletti ferences rendház 1739-ben a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával épült, barokk stílusban. A patinás épület ma Domus Mariae Zarándokház néven ismert exkluzív zarándokszállás a Pécsi Egyházmegye tulajdonában. A kolostort a Pécsi Püspökség 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadóközponttá. A háromszintes épület földszintjén található az 50 fős ebédlő, az első és második szinten pedig 17 szobában 34 fő számára biztosít szálláslehetőséget 2*-os turistaszállás kategóriájában.
A Máriagyűdi kegytemplom melletti ferences rendház 1739-ben a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával épült, barokk stílusban. A patinás épület ma Domus Mariae Zarándokház néven ismert exkluzív zarándokszállás a Pécsi Egyházmegye tulajdonában. A kolostort a Pécsi Püspökség 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadóközponttá. A háromszintes épület földszintjén található az 50 fős ebédlő, az első és második szinten pedig 17 szobában 34 fő számára biztosít szálláslehetőséget 2*-os turistaszállás kategóriájában.
A Máriagyűdi kegytemplom melletti ferences rendház 1739-ben a hívek adományaiból és a Batthyány-család támogatásával épült, barokk stílusban. A patinás épület ma Domus Mariae Zarándokház néven ismert exkluzív zarándokszállás a Pécsi Egyházmegye tulajdonában. A kolostort a Pécsi Püspökség 2003-ban felújította és átalakította zarándok fogadóközponttá. A háromszintes épület földszintjén található az 50 fős ebédlő, az első és második szinten pedig 17 szobában 34 fő számára biztosít szálláslehetőséget 2*-os turistaszállás kategóriájában.
Máriapócs az egyik legnagyobb magyar Mária-zarándokhely, a nyíregyházi görög katolikus egyházmegye fennhatósága alatt működik, 2005 óta nemzeti kegyhely. A Zarándokház a Bazilikával szemben épült fel és megfelelő komforttal rendelkezik. A Zarándokház kápolnájában egész nap biztosított a csend. A kegyhelyre érkező zarándokcsoportoknak lelkigyakorlatokat is tartanak. Lehetőség van egyházközségeknek, egyházi iskolák tanulóinak, tanárainak és az odajáró gyermekek szüleinek szervezett lelki program lebonyolítására is. Szívesen látják az egyházközségi csoportokat és segítenek ima és turista programok kialakításában.
Máriapócs az egyik legnagyobb magyar Mária-zarándokhely, a nyíregyházi görög katolikus egyházmegye fennhatósága alatt működik, 2005 óta nemzeti kegyhely. A Zarándokház a Bazilikával szemben épült fel és megfelelő komforttal rendelkezik. A Zarándokház kápolnájában egész nap biztosított a csend. A kegyhelyre érkező zarándokcsoportoknak lelkigyakorlatokat is tartanak. Lehetőség van egyházközségeknek, egyházi iskolák tanulóinak, tanárainak és az odajáró gyermekek szüleinek szervezett lelki program lebonyolítására is. Szívesen látják az egyházközségi csoportokat és segítenek ima és turista programok kialakításában.
Máriapócs az egyik legnagyobb magyar Mária-zarándokhely, a nyíregyházi görög katolikus egyházmegye fennhatósága alatt működik, 2005 óta nemzeti kegyhely. A Zarándokház a Bazilikával szemben épült fel és megfelelő komforttal rendelkezik. A Zarándokház kápolnájában egész nap biztosított a csend. A kegyhelyre érkező zarándokcsoportoknak lelkigyakorlatokat is tartanak. Lehetőség van egyházközségeknek, egyházi iskolák tanulóinak, tanárainak és az odajáró gyermekek szüleinek szervezett lelki program lebonyolítására is. Szívesen látják az egyházközségi csoportokat és segítenek ima és turista programok kialakításában.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre: a völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Az alapítók Szent Mauríciuszt választották védőszentül: egy római katonaszentet, aki több ezer társával együtt a 3. század végén szenvedett vértanúhalált, mert nem volt hajlandó ártatlan keresztényeket üldözni.