Világnap

December 1-jét 1988-ban, az AIDS elleni küzdelem jegyében elsőként nyilvánították egészségügyi világnappá. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e nap (World AIDS Day) alkalmából lehetőséget kíván teremteni a HIV fertőzés és az AIDS-el összefüggő megbetegedések elleni közös fellépésre, és a nemzetközi szolidaritás jegyében a betegséggel élők támogatására, az elhunytakról való megemlékezésre.

A jeles emléknapot a nők elleni erőszak felszámolásáért küzdő aktivisták már 1981 óta november 25-én tartják. E napon ölték meg a Mirabal nővéreket – a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáit – Rafael Trujillo dominikai diktátor parancsára. A nők ellen világszerte követnek el nemi erőszakot, családon belüli erőszakot és az erőszak egyéb formáit.

Bátran nevezhetjük leánykori nevén World Hello Day-nek, a Hellóval köszönés világnapjának is, ami 1973 óta száznyolcvan országig eljutott. A mozgalmat az amerikai Michael McCormack kezdeményezte az akkori, Egyiptom és Izrael közötti konfliktus feloldására.

A halászat alapvető élelemforrást biztosít az emberiség számára. Egyrész luxusfogyasztási igényeket elégít ki, másrészt a fejlődő világ egyes országaiban az egyetlen elérhető állati fehérjeforrást biztosítja. Ez a nap a halászat jelentőségére hívja fel a figyelmet, ugyanakkor a sós- és édesvizek túlhalászására is figyelmeztet, amely hosszú távon sokat árt az élővilágnak és a környezetnek.

Az ENSZ Közgyűlése 1959. november 20-án fogadta el a Gyermekek jogairól szóló nyilatkozatot. Azóta november 20-a a Gyermekek jogainak világnapja. A nyilatkozat, azzal a céllal, hogy a gyermekek gyermekkora boldog legyen, olyan konkrét jogokat fogalmazott meg, mint például a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog. A nyilatkozat nem volt kötelező erejű, így ugyanezen a napon, harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek jogairól szóló egyezményt, és 1990. január 26-án megnyitotta aláírásra. Magyarország 1991-ben ratifikálta az egyezményt, amely így kötelező erejűvé vált hazánkban.

Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szövetsége 1968 tavaszán Lisszabonban tartott kongresszusának határozata alapján november 20-án ünneplik az Ifjú zenebarátok világnapját. Az INSZ 1945 óta létező, mára a legnagyobb fiatal zenészeket összefogó civil szervezet, amelyik Brüsszelből indult útjára, és célkitűzése a fiatalok segítése abban, hogy határokon keresztül is hozzáférhessenek a zenéhez akár alkotóművészként, akár hallgatóként.

A WC világnapját az ázsiai alapítású Toalett Világszervezet 2001-ben rendezte meg először. A céljuk az volt ezzel a kezdeményezéssel, hogy a szennyvízkezelés, a szennyvízelvezetés és a higiénia fontosságára hívja fel a figyelmet.

A Ferenc pápa által 2016-ban meghirdetett szegények világnapja arra buzdítja a hívőket, hogy ne fordítsák el tekintetüket a nehéz helyzetben lévőkről, például a háborús övezetekben élő gyermekekről, azokról, akik nem tudják biztosítani megélhetésüket, akiket a munkahelyükön kizsákmányolnak, a fiatalokról, akik egy adott kultúra foglyai, amely miatt vesztesnek érzik magukat. Ez a katolikus világnap nem tévesztendő össze a Szegénység elleni küzdelem világnapjával, melynek időpontja minden évben október 17. és amelyet az ENSZ Közgyűlése hirdetett meg 1992-ben.

A Magyarországon született csecsemők mintegy 9%-a koraszülöttként jön a világra, ami azt jelenti, hogy a terhesség 36. hete előtt születik meg. Ez az arány hazánkban régóta változatlan. Kevesen tudják, hogy ma már az 500 gramm alatt született csecsemőknek is van esélyük az életben maradásra, amennyiben megkapják az állapotuknak megfelelő speciális intenzív ellátást.

A világnap megünneplésének élén az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete áll, azonban a filozófia mindenkié. A szervezet arra ösztönzi partnereit világszerte, hogy ezen a napon filozófiai párbeszédek, viták, konferenciák, workshopok, kulturális események és előadások szervezése révén csatlakozzanak a közös gondolkodáshoz. A filozófia lehetővé teszi a szellemi áramlatok sokszínűségének felfedezését, ezáltal ösztönzi a kultúrák közötti párbeszédet. Ráébreszti az elmét a gondolkodás gyakorlásának és a vélemények ésszerű konfrontációjának tudatára, ezáltal segít egy toleránsabb és tisztelettudóbb társadalmat építeni.