Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
Battonyán, a várost kettészelő Száraz-ér kanyarulatában több mint száz évvel ezelőtt épült fel egy parasztház. A ház a városközponthoz közel, de mégis egy elszigetelt, nyugodt, csendes helyen található, ahol az idelátogató emberek kiszakadhatnak a mai rohanó élet mindennapjaiból és aktív pihenés részesei lehetnek. Lakói minden bizonnyal egyszerű parasztemberek voltak, akik a hagyományos építészeti módszereket felhasználva teremtették meg a lakókörnyezetüket. A ház több, mint hatvan évig lakatlanul állt.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
Jómódú parasztgazda 1866-ban épült házát rendezték be tájháznak. A tájházban a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, berendezési tárgyait, eszközeit tekinthetik meg. A porta, az épület és a lakásbelső a békésiek életmódját idézi föl az 1850 és az 1920 közötti évekből. A tisztaszoba festett bútorai és hímzett textíliái a magyar népművészet jeles termékei. A ház udvarán kapott helyet Kovács János helyi kocsigyártó mester műhelye is. Sisa Béla építőművészész tervezte a műemléki rekonstrukciót. A XIX. században épült klasszicista gazdaházban alakították ki a hajdani békésiek életmódját felidéző Békési Tájházat, udvarán egy kocsigyártó műhellyel.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
Interaktív kiállítás minden korosztály számára! Kézműves foglalkoztató, turisztikai információs pont, tájház, konferencia és esküvő helyszín Jásdon, a Bakony keleti kapujánál. Tartalmas szórakozást kínál a Bakony keleti kapujában megnyílt hiánypótló turisztikai információs pont.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseinktől kaptak.
Boldogkőváraljai Tájházban a helytörténeti gyűjtemény mellett bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit, régi és közelmúltbeli használati eszközöket, például egy komplett kovácsműhelyt.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
A Borsodi Tájház a néprajz és több más szakterület tárgyi és szellemi örökségét őrzi és mutatja be, Edelény város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. Három porta lakóház – és gazdasági épület – együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A tájház szomszédságában lévő Borsodi Földvár is az intézmény része.
