Tájház

`Van egy falu Baranya megyében, ahova minden nyáron városi fiatalok járnak. Szőni-fonni, faragni, agyagozni, bőrözni tanulnak; kosarat kötnek, kenyeret sütnek, primitív hajlékokat építenek, a nemezkészítés elfeledett módszereit próbálgatják a zselici aprófalu öreg zsupfedeles talpasházában. Este a tűz köré ülnek, beszélgetnek, ősi dalokat énekelnek, táncolnak, mulatoznak és a csillagok járását figyelik.`

A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.

A szegényparaszti létből az 1920-as években kiemelkedő hagymakertészek gazdaházat vásároltak és azokat a maguk igényei szerint alakították át. Így tett Diós Sándor hagymatermelő kisparaszt is, aki 1926-ban vásárolta meg az 1834-ben épített házat. A vertfalú, nádtetős épületet később felújította, cseréppel fedte, a szabadkéményét lepadlásolta.

A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette. A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha).

Fogadónk egyik gyöngyszeme az eredeti, 300 éves sváb parasztház, a Márton-ház, mely Öreg Prés Éttermünk mellett található. Igazi kuriózumnak számít, hogy a ház kívül-belül a magyarországi németek életét tükrözi. Möllmann Günterné, szállodánk tulajdonosának saját gyűjteménye található a házban, mely móri és pusztavámi sváb örökségeket tartogat.

A Mátyás király út 37. szám alatt található népi lakóház a mestergerendán olvasható dátum szerint 1883-ban épült. A régi tulajdonosok leszármazottainak tulajdonában van eredeti állapotában felújítva és berendezve. A konyhában és a kamrában a paraszti élet tárgyi emlékeit mutatják be. Az úgynevezett tiszta szoba polgári bútorokkal berendezve egykori lakóinak tehetősségére vall.

A mezőfalvi magyar-sváb elődeink szokásait, életmódját és kultúráját bemutató tájház.

Berendezési tárgyai, bútorai a múlt század elejéről valók. Szoba, konyha, disznóölő-konyha és istálló van az épületben. Minden helyiség gerendás mennyezetű. Megismerhetjük az egykori háztartáshoz szükséges eszközöket, edényeket, a paraszti állattartás szerszámait, a disznóvágás eszközeit. Állatokat is tartanak. A falakon korabeli fényképek, a Rábaközre jellemző hímzések és díszítő elemek láthatók.

Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.

A régi talpas ház kiállítása Balatonberény történetét, hagyományos népművészetét mutatja be. Megtekinthetők a paraszti élet mindennapi használati tárgyai, melyek a szőlőműveléshez és a balatoni élethez kötődtek, kötődnek. A kiállítás célja a paraszti lakókörnyezet bemutatása mellett a községben dívó egykori szokások, ünnepek megismertetése a látogatókkal. A Múltház nyáron a hét minden napján várja az érdeklődőket .