A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
A Tájházat korábban Öregpince néven emlegettük. Az Öregpince - egy háromosztatú, 1846-ban épült boronafalú, zsúpfedeles présház, mely mindig is ezen a helyen állt. Az Újhegy nevű szőlőhegy a falutól 2 km-re érhető el, ennek egyik szélén, a Zalabér irányába vezető úthoz.A Pincetájház népi építészeti szempontból jelentős, mivel megőrizte azokat a vonásokat, melyek a Vasi Hegyháton található többi hasonló korú pincére is jellemzőek, tehát alkalmas annak bemutatására. Gyümölcsfák állnak körülötte, a pince képe harmonikus, tájba illeszkedő.
Épületeit, hagyományait, viseletét éltető Palóc Házak gazdag néprajzi gyűjteménnyel.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Palóc tájház két helyiségében a falusi mindennapok használati tárgyai találhatók a múlt század elejétől. Az első helyiségben a háztartásban és a ház körüli munkákban használatos eszközöket találjuk úgymint: mérleg, faszenes vasaló, vajköpülő, fonott szék, szövőszék, zséter, tulipános láda, mángorló, teknő stb. A második helyiségben található a vetett ágy, bölcső pólyás babával, faragott asztal, szekrény, székek. Mindkét helyiségben a falakat hímzett falvédők, az asztalokat hímzett terítők díszítik. A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával. Mindkét helyiségben állandó palócbaba kiállítás található.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
A Tisza-tavi Ökocentrum szabadidőparkjában található, 1884-ben épült Tájház szezonálisan látogatható. A felújított nádtetős épület autentikus módon mutatja be a múlt század végi magyar falusi életet, a korabeli bútorokat, használati tárgyakat és a helyi hagyományokat. A Tájház különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretnék felfedezni a történelmi értékeket és betekintést nyerni a régmúlt életformájába.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
Egy régi, fehérre meszelt, vert falú házban kapott helyet a tájház gazdag gyűjteménye. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba (a tornyos nyoszolya a gazdagon hímzett ágyneművel, a faragott, festett bútorok, a szemes kályha, a felvidéki üvegedények) és a konyha (az 1880-as évszámmal ellátott, festett kászli). A lakószoba értékes darabjai: az ágy melletti ringó és az elmaradhatatlan szövőszék. Megcsodálhatjuk a lányok, asszonyok viseletét a születéstől a halálukig, hiszen a magyar népviseletek közül a legrégebbi, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült a sárközi. Az asszonyok ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Ezen kívül különösen értékesek voltak a párnavég és jegykendőhímzések. A pincegalériában pedig a sárközi mintatár fazekas emlékanyaga kapott helyet. A kézműves ház pincéjében Zrínyi Miklós szódásüveg-gyűjteménye látható, udvarán gyöngyműhely működik.
Egy régi, fehérre meszelt, vert falú házban kapott helyet a tájház gazdag gyűjteménye. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba (a tornyos nyoszolya a gazdagon hímzett ágyneművel, a faragott, festett bútorok, a szemes kályha, a felvidéki üvegedények) és a konyha (az 1880-as évszámmal ellátott, festett kászli). A lakószoba értékes darabjai: az ágy melletti ringó és az elmaradhatatlan szövőszék. Megcsodálhatjuk a lányok, asszonyok viseletét a születéstől a halálukig, hiszen a magyar népviseletek közül a legrégebbi, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült a sárközi. Az asszonyok ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Ezen kívül különösen értékesek voltak a párnavég és jegykendőhímzések. A pincegalériában pedig a sárközi mintatár fazekas emlékanyaga kapott helyet. A kézműves ház pincéjében Zrínyi Miklós szódásüveg-gyűjteménye látható, udvarán gyöngyműhely működik.
Egy régi, fehérre meszelt, vert falú házban kapott helyet a tájház gazdag gyűjteménye. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba (a tornyos nyoszolya a gazdagon hímzett ágyneművel, a faragott, festett bútorok, a szemes kályha, a felvidéki üvegedények) és a konyha (az 1880-as évszámmal ellátott, festett kászli). A lakószoba értékes darabjai: az ágy melletti ringó és az elmaradhatatlan szövőszék. Megcsodálhatjuk a lányok, asszonyok viseletét a születéstől a halálukig, hiszen a magyar népviseletek közül a legrégebbi, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült a sárközi. Az asszonyok ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Ezen kívül különösen értékesek voltak a párnavég és jegykendőhímzések. A pincegalériában pedig a sárközi mintatár fazekas emlékanyaga kapott helyet. A kézműves ház pincéjében Zrínyi Miklós szódásüveg-gyűjteménye látható, udvarán gyöngyműhely működik.
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
A Sárpilis, a sárközi falvak közül a legkisebb, a legszegényebb, mégis kultúrájában ugyanolyan magas értéket képvisel, mint bármely más sárközi település. Hogy ennek a sokszínű, sokrétű hagyatéknak legyen méltó helye, 2006 nyarán nyitotta meg kapuit a Sárpilisi Tájház. A tájház a Balázs Kovács család építtette az 1890-es években. Homlokzata gazdagon díszített, vertfalú falszerkezete fehérre meszelt. Az utcafronton megjelenő négy szobát a modern polgári hagyományokat követő faragott bútorokkal és színes cserépedényekkel zsúfolták tele. A ház fő szegmense a tisztaszoba volt, amit sohasem használtak (tulipánosláda, kászli szekrény, festett sarok pad, faragott székek, bölcső, vetett ágy, amit sárközi szőttessel bevont párnák díszítenek).
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
Az épület az 1920-as években épült, a benne található bútorokat a helyiek ajándékozták a leendő tájháznak. A polgári házat a környéken „Énekes-ház” néven említik, mert a Sopronban élő jó módú Énekes család építette, akik kántorként dolgoztak Sopronkövesden. A felső szobában egy tisztaszobát rendeztek be, amelyben a festett bútorok rábaközi mintával díszítettek. A textilanyag szintén a rábaközi motívumkincset mutatja be, melyet a helyi hímzőkör készített el a tájház számára. A szoba előtt található helyiségben Mentes Tibor, sopronkövesdi cipész hagyatéka látható. A hátsó épületrész szoba-konyha-kamra beosztású. A belső szobában és konyhában a családi élettér látható berendezve. A kisméretű istállóban feltehetően lovakat és szarvasmarhákat tartottak. A szekértárolóban különböző mezőgazdasági eszközök láthatók, valamint a funkciónak megfelelően egy szekér is.
A Tájház a soroksári svábság egyik kulturális központja, ahol a minden évben több alkalommal gyűlnek össze a soroksáriak, hogy részt vegyenek különböző hagyományőrző programokon és rendezvényeken.
