A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
A Bechtold-család hajdani portáján működő Biatorbágyi Bechtold Tájház a hangulatos bemutatóterek mellett közösségi eseményeknek is teret ad. Hiszen nagyon fontos a tárgyi értékek őrzése mellett a valódi, eleven hagyományőrzés! A biatorbágyi német nemzetiségi, sváb közösség ünnepeihez kötődő zenés-táncos mulatságok, gyerekfoglalkozások, a nemzetiségi iskola rendhagyó tanórái kapnak itt helyet.
A Budakeszi Tájház a helyi sváb szokásokat és bútorokat mutatja be.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
