Az Uzsai csarabos Természetvédelmi Terület. Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén a meredek letörésű, mélyen bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. A terület flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a kvarckavics dombokat. A fekete áfonya egy alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása.
Az Uzsai csarabos Természetvédelmi Terület. Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén a meredek letörésű, mélyen bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. A terület flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a kvarckavics dombokat. A fekete áfonya egy alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása.
Az Uzsai csarabos Természetvédelmi Terület. Az Uzsapuszta feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén a meredek letörésű, mélyen bevágódott eróziós völgyeinek északi oldalán feketeáfonyás csarabos telepedett meg. A terület flórájának értékes tagja a csarab, mely augusztus végén lila szőnyeggel borítja a kvarckavics dombokat. A fekete áfonya egy alacsony cserje, amelynek ez a termőhely a legalacsonyabb előfordulása.
Gyógynövény-ismereti és gyümölcsészeti oktatókert, zeneterápiás központ.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Japánkertünket Varga Márton tervezte és építette 1928–ban. Ő volt kertünk alapítója. A japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége 1931-ben felkeresték a kertet. Látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata ’Kansan’ utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű vasút pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre, melyeket lovas fogatokkal szállítottak az épülő japánkertbe. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtötték egybe és helyezték el a legmegfelelőbb helyekre.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
Gyuri bácsi első gyógynövénykertje Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón jött létre abból a célból, hogy megőrizze a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. Az országszerte ismert kertben, melyet évente több ezer látogató keres fel napjainkban is, hasznos és érdekes oktató-nevelő munka folyik. A nagy érdeklődésnek köszönhetően azonban ez a kert kicsinek bizonyult, és egyre nagyobb volt az igény a bővítésre, új szórakoztató és kényelmi funkciók létrehozására. Ám ami elkészült, az már nemcsak egy kert, hanem egy komplex látogatóközpont: filagória, gyógynövényes labirintus, mosdó és parkoló is van benne.
Gyuri bácsi első gyógynövénykertje Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón jött létre abból a célból, hogy megőrizze a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. Az országszerte ismert kertben, melyet évente több ezer látogató keres fel napjainkban is, hasznos és érdekes oktató-nevelő munka folyik. A nagy érdeklődésnek köszönhetően azonban ez a kert kicsinek bizonyult, és egyre nagyobb volt az igény a bővítésre, új szórakoztató és kényelmi funkciók létrehozására. Ám ami elkészült, az már nemcsak egy kert, hanem egy komplex látogatóközpont: filagória, gyógynövényes labirintus, mosdó és parkoló is van benne.
Gyuri bácsi első gyógynövénykertje Bükkszentkereszt határában az ezredfordulón jött létre abból a célból, hogy megőrizze a lassan feledésbe merülő népi gyógyászat növényeit. Az országszerte ismert kertben, melyet évente több ezer látogató keres fel napjainkban is, hasznos és érdekes oktató-nevelő munka folyik. A nagy érdeklődésnek köszönhetően azonban ez a kert kicsinek bizonyult, és egyre nagyobb volt az igény a bővítésre, új szórakoztató és kényelmi funkciók létrehozására. Ám ami elkészült, az már nemcsak egy kert, hanem egy komplex látogatóközpont: filagória, gyógynövényes labirintus, mosdó és parkoló is van benne.
