A Békés Megyei Népművészeti Egyesület célja: a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak fejlődése, ápolása, a mai kornak megfelelő népi iparművészeti alkotásokon keresztül a közízlés formálása. Szervező, fejlesztő munkájával alkotó közösségeket hoz létre. Tagjainak és az érdeklődőknek szakmai és esztétikai segítségnyújtást biztosít, előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében.
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület célja: a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak fejlődése, ápolása, a mai kornak megfelelő népi iparművészeti alkotásokon keresztül a közízlés formálása. Szervező, fejlesztő munkájával alkotó közösségeket hoz létre. Tagjainak és az érdeklődőknek szakmai és esztétikai segítségnyújtást biztosít, előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében.
A Békés Megyei Népművészeti Egyesület célja: a népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak fejlődése, ápolása, a mai kornak megfelelő népi iparművészeti alkotásokon keresztül a közízlés formálása. Szervező, fejlesztő munkájával alkotó közösségeket hoz létre. Tagjainak és az érdeklődőknek szakmai és esztétikai segítségnyújtást biztosít, előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében.
Örzik a csipkekészítés több évtizedes hagyományát Pécselyen, ahol elődeik példája nyomán szakköri foglalkozáson készítik is a gyönyörű darabokat a lányok, asszonyok. A különleges és ügyességet, türelmet igénylő kézimunkát a csipkekészítők kiállításokon is bemutatják. A Mencshelyi vert csipkék állandó kiállítása is látható.
Örzik a csipkekészítés több évtizedes hagyományát Pécselyen, ahol elődeik példája nyomán szakköri foglalkozáson készítik is a gyönyörű darabokat a lányok, asszonyok. A különleges és ügyességet, türelmet igénylő kézimunkát a csipkekészítők kiállításokon is bemutatják. A Mencshelyi vert csipkék állandó kiállítása is látható.
Örzik a csipkekészítés több évtizedes hagyományát Pécselyen, ahol elődeik példája nyomán szakköri foglalkozáson készítik is a gyönyörű darabokat a lányok, asszonyok. A különleges és ügyességet, türelmet igénylő kézimunkát a csipkekészítők kiállításokon is bemutatják. A Mencshelyi vert csipkék állandó kiállítása is látható.
Célunk, hogy megismertessük és megszerettessük a magyar népi kultúrát a Tatabányán és környékén élőkkel. A központ működésének alapja az a gondolat, hogy a népi kultúrában minden mindennel összefügg, örök körforgásban van. Egy olyan belső világot igyekeztünk megvalósítani, ahol a résztvevők a népzene, népi ének, néptánc, a tárgyalkotó népművészet területein egyaránt tevékenykednek, összhangba kerülnek bennük az egyéni és közösségi tevékenységek, élmények. Rendszeres és időszaki programjainkat, foglalkozásainkat elsősorban gyermekek számára szervezzük, de minden szakterületen várjuk az érdeklődő felnőtteket is.
Célunk, hogy megismertessük és megszerettessük a magyar népi kultúrát a Tatabányán és környékén élőkkel. A központ működésének alapja az a gondolat, hogy a népi kultúrában minden mindennel összefügg, örök körforgásban van. Egy olyan belső világot igyekeztünk megvalósítani, ahol a résztvevők a népzene, népi ének, néptánc, a tárgyalkotó népművészet területein egyaránt tevékenykednek, összhangba kerülnek bennük az egyéni és közösségi tevékenységek, élmények. Rendszeres és időszaki programjainkat, foglalkozásainkat elsősorban gyermekek számára szervezzük, de minden szakterületen várjuk az érdeklődő felnőtteket is.
Célunk, hogy megismertessük és megszerettessük a magyar népi kultúrát a Tatabányán és környékén élőkkel. A központ működésének alapja az a gondolat, hogy a népi kultúrában minden mindennel összefügg, örök körforgásban van. Egy olyan belső világot igyekeztünk megvalósítani, ahol a résztvevők a népzene, népi ének, néptánc, a tárgyalkotó népművészet területein egyaránt tevékenykednek, összhangba kerülnek bennük az egyéni és közösségi tevékenységek, élmények. Rendszeres és időszaki programjainkat, foglalkozásainkat elsősorban gyermekek számára szervezzük, de minden szakterületen várjuk az érdeklődő felnőtteket is.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A látogatóknak lehetőségük nyílik Kozárdon megismerkedni a Palócföld helyi értékeivel és az a kézművesek számára is kiemelkedő bemutatkozási lehetőséget nyújtanak a szépen felújított palóc jegyeket őrző parasztházban. Az épület berendezése során Sasvári János festett palóc bútorai, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet textíliái, Pusztainé Borbás Enikő kerámiái mellett számos helyi termék, dísztárgy, régi használati tárgy kapott helyet.
A Mecsek Táncegyüttes megalakulása, 1955 óta folyamatosan működik Pécs városában. Az eltelt bő 50 esztendő számos hazai és külföldi fesztiválsikert hozott a `Kiváló Együttes` címet viselő csoportnak. A táncosok bejárták Európát, eljutottak Észak-Amerikába és Ázsiába is. Az együttes célja a magyar nyelvterület tánchagyományainak megismerése és hiteles színpadi bemutatása. Műsorukban feldolgozzák a Kárpát-medence valamennyi táncdialektusának jellegzetes táncait.
A Mecsek Táncegyüttes megalakulása, 1955 óta folyamatosan működik Pécs városában. Az eltelt bő 50 esztendő számos hazai és külföldi fesztiválsikert hozott a `Kiváló Együttes` címet viselő csoportnak. A táncosok bejárták Európát, eljutottak Észak-Amerikába és Ázsiába is. Az együttes célja a magyar nyelvterület tánchagyományainak megismerése és hiteles színpadi bemutatása. Műsorukban feldolgozzák a Kárpát-medence valamennyi táncdialektusának jellegzetes táncait.
A Mecsek Táncegyüttes megalakulása, 1955 óta folyamatosan működik Pécs városában. Az eltelt bő 50 esztendő számos hazai és külföldi fesztiválsikert hozott a `Kiváló Együttes` címet viselő csoportnak. A táncosok bejárták Európát, eljutottak Észak-Amerikába és Ázsiába is. Az együttes célja a magyar nyelvterület tánchagyományainak megismerése és hiteles színpadi bemutatása. Műsorukban feldolgozzák a Kárpát-medence valamennyi táncdialektusának jellegzetes táncait.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
1910-ben épült szalagtelken, fésűs beépítésű. a telket gazdái a falu építkezési szokásainak megfelelően építették be, de alkalmazkodtak a telek szokatlanul nagy méreteihez (ez volt a legnagyobb porta Recsken). Megépítették a telek bal oldalára a lakóházat, a ház mögé, a vele egy vonalban gazdasági építmények kerültek (sertésól, istálló, magtár). A lakóház tehát szinte eredeti formában megmaradt, ezért külsején alig kellett változtatni. Az utcára néző véghomlokzat egykor díszesebb lehetett. A faoszlopos tornácot Bódi virág Ignác faragta.
A Vajdasági Magyar Folklórközpont célja a hagyományos magyar népi kultúra tudatosítása, ápolása és továbbéltetése. Összefogja, informálja és megfelelő szakmai segítséget nyújt a magyar népművészet iránt (szellemi és tárgyi) érdeklődők számára. Fő terület a népművészet oktatásának megszervezése a népzene, néptánc és tárgyalkotó népművészet szak ágakban (népi szövés, hímzés, fazekasság, mézeskalács, csipke- és viseletkészítés, tojásírás, stb.).
A Vajdasági Magyar Folklórközpont célja a hagyományos magyar népi kultúra tudatosítása, ápolása és továbbéltetése. Összefogja, informálja és megfelelő szakmai segítséget nyújt a magyar népművészet iránt (szellemi és tárgyi) érdeklődők számára. Fő terület a népművészet oktatásának megszervezése a népzene, néptánc és tárgyalkotó népművészet szak ágakban (népi szövés, hímzés, fazekasság, mézeskalács, csipke- és viseletkészítés, tojásírás, stb.).
A Vajdasági Magyar Folklórközpont célja a hagyományos magyar népi kultúra tudatosítása, ápolása és továbbéltetése. Összefogja, informálja és megfelelő szakmai segítséget nyújt a magyar népművészet iránt (szellemi és tárgyi) érdeklődők számára. Fő terület a népművészet oktatásának megszervezése a népzene, néptánc és tárgyalkotó népművészet szak ágakban (népi szövés, hímzés, fazekasság, mézeskalács, csipke- és viseletkészítés, tojásírás, stb.).
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
