Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.
Kiemelt partner
Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.
Kiemelt partner
Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.
Kiemelt partner
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár filiáléja. Változatos kiállításaival és Élménygazdaságával ideális helyszín a tartalmas kikapcsolódáshoz.
Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.
A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. A múzeum az ősi palóc háromosztatú lakóház formáját mutatja, ahol minden helység agyagtapasztásos padlóval készült.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Természettudományi Múzeum a harmadik legidősebb múzeum Európában. Tudományos gyűjteményeiben több mint 10 millió tárgyat őriznek. Kiállításai rendhagyó, interaktív módon mutatják be a Kárpát-medence és a világ természeti érdekességeit, szépségeit. Az MTM küldetése, hogy felébressze és fenntartsa a természet sokféleségének megismerése és megértése iránti igényt és elkötelezetté tegye a társadalom tagjait a természeti környezet megőrzése iránt. Az MTM állandó kiállításai ezt a célt szolgálják A múzeum gyűjteményeire alapozott kiállítások az ismeretek átadása révén hozzájárulnak nemcsak a Kárpát-medence, hanem az egész Föld bio- és geodiverzitásának megismeréséhez, a bioszféra megőrzéséhez.
A Magyar Természettudományi Múzeum a harmadik legidősebb múzeum Európában. Tudományos gyűjteményeiben több mint 10 millió tárgyat őriznek. Kiállításai rendhagyó, interaktív módon mutatják be a Kárpát-medence és a világ természeti érdekességeit, szépségeit. Az MTM küldetése, hogy felébressze és fenntartsa a természet sokféleségének megismerése és megértése iránti igényt és elkötelezetté tegye a társadalom tagjait a természeti környezet megőrzése iránt. Az MTM állandó kiállításai ezt a célt szolgálják A múzeum gyűjteményeire alapozott kiállítások az ismeretek átadása révén hozzájárulnak nemcsak a Kárpát-medence, hanem az egész Föld bio- és geodiverzitásának megismeréséhez, a bioszféra megőrzéséhez.
A Magyar Természettudományi Múzeum a harmadik legidősebb múzeum Európában. Tudományos gyűjteményeiben több mint 10 millió tárgyat őriznek. Kiállításai rendhagyó, interaktív módon mutatják be a Kárpát-medence és a világ természeti érdekességeit, szépségeit. Az MTM küldetése, hogy felébressze és fenntartsa a természet sokféleségének megismerése és megértése iránti igényt és elkötelezetté tegye a társadalom tagjait a természeti környezet megőrzése iránt. Az MTM állandó kiállításai ezt a célt szolgálják A múzeum gyűjteményeire alapozott kiállítások az ismeretek átadása révén hozzájárulnak nemcsak a Kárpát-medence, hanem az egész Föld bio- és geodiverzitásának megismeréséhez, a bioszféra megőrzéséhez.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
A Nosztalgia Múzeum ad helyet annak a több száz darabos gyűjteménynek, amely az elmúlt száz év történelmét idézi fel az ide látogatók számára. A patinás kúria épületének termeiben a gyűjtemény tárgyai mellett otthont kapott egy 50-es évekbeli korhű konyha, és egyszintén 50-es évekbeli tisztviselői iroda enteriőrje is. A kiállítás legjelentősebb része a szécsényi származású Jászberényi Pál magán-gyűjteménye, aki az elmúlt évtizedekben a legkülönfélébb helyekről gyűjtötte össze a rendkívül értékes és korhű tárgyakat. A szécsényi Nosztalgia Múzeum a közösségi oldalán adta hírül, hogy decemberben és januárban átalakítása miatt zárva tartanak, így nem fogadnak látogatókat. A múzeum február 10-én nyit majd ki újra.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
