Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963).
Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963).
Az elmúlt fél évszázad alatt a Csók Képtár sok jelentős, magas művészi értékű képzőművészeti esemény színhelye volt, mellyel országos és nemzetközi hírnevet szerzett. Kulturális hatása messze túlsugárzik a város határain. Kiállításai hosszú sorában különleges, ma már művészettörténeti jelentősége van Csontváry Kosztka Tivadar első reprezentatív gyűjteményes kiállításának (1963).
A Művészetek Háza koncertek, kiállítások, kulturális események helyszínéül szolgál. Az egykori Zsinagóga épülete. Az 1800- as évek legelején épült, stílusát tekintve: klasszicizáló késő barokk, ortodox elrendezéssel, ÉK-D-NY-i tájolással. A mennyezetet kék alapon arany csillagos festés borítja, mely a világ teremtésének a jelképe. A karzat geometrikus díszítésű. Középen állt egykor a fehérre mázolt tóraszekrény, és a frigyszekrény felett a falra festett függöny. Amint belépünk a Művészetek Házába, jobb kéz felé volt egykor a rituális kézmosó, majd a gyönyörű fa ajtón áthaladva, szintén jobb kéz felé az alamizsnagyűjtő vagy szegények perselye volt, ami helyett már egy üveg burkolat mögött kavicsokat láthatunk, emlékezve azokra a mártírokra, akik életüket vesztették. Középen állt a bima, a tóraolvasó asztal, vele szemben a keleti falnál az előimádkozó állvány a lépcsős emelvénnyel, valamint a tórafülke, a frigyszekrény. Mellette a rabbi helye volt, másik oldalán pedig az előimádkozó asztal.
A Művészetek Háza koncertek, kiállítások, kulturális események helyszínéül szolgál. Az egykori Zsinagóga épülete. Az 1800- as évek legelején épült, stílusát tekintve: klasszicizáló késő barokk, ortodox elrendezéssel, ÉK-D-NY-i tájolással. A mennyezetet kék alapon arany csillagos festés borítja, mely a világ teremtésének a jelképe. A karzat geometrikus díszítésű. Középen állt egykor a fehérre mázolt tóraszekrény, és a frigyszekrény felett a falra festett függöny. Amint belépünk a Művészetek Házába, jobb kéz felé volt egykor a rituális kézmosó, majd a gyönyörű fa ajtón áthaladva, szintén jobb kéz felé az alamizsnagyűjtő vagy szegények perselye volt, ami helyett már egy üveg burkolat mögött kavicsokat láthatunk, emlékezve azokra a mártírokra, akik életüket vesztették. Középen állt a bima, a tóraolvasó asztal, vele szemben a keleti falnál az előimádkozó állvány a lépcsős emelvénnyel, valamint a tórafülke, a frigyszekrény. Mellette a rabbi helye volt, másik oldalán pedig az előimádkozó asztal.
A Művészetek Háza koncertek, kiállítások, kulturális események helyszínéül szolgál. Az egykori Zsinagóga épülete. Az 1800- as évek legelején épült, stílusát tekintve: klasszicizáló késő barokk, ortodox elrendezéssel, ÉK-D-NY-i tájolással. A mennyezetet kék alapon arany csillagos festés borítja, mely a világ teremtésének a jelképe. A karzat geometrikus díszítésű. Középen állt egykor a fehérre mázolt tóraszekrény, és a frigyszekrény felett a falra festett függöny. Amint belépünk a Művészetek Házába, jobb kéz felé volt egykor a rituális kézmosó, majd a gyönyörű fa ajtón áthaladva, szintén jobb kéz felé az alamizsnagyűjtő vagy szegények perselye volt, ami helyett már egy üveg burkolat mögött kavicsokat láthatunk, emlékezve azokra a mártírokra, akik életüket vesztették. Középen állt a bima, a tóraolvasó asztal, vele szemben a keleti falnál az előimádkozó állvány a lépcsős emelvénnyel, valamint a tórafülke, a frigyszekrény. Mellette a rabbi helye volt, másik oldalán pedig az előimádkozó asztal.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.