Mesterség

Bohos Tamás bőrdíszműves, karikás ostor készítő mester egyedi, felnőtt és gyermek karikás ostorokat készít, valamint bicskatartókat, veretes öveket, kulacsokat, nyakláncokat, kulcstartókat, medálokat és szerencsepatkót is.

A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.

Az egyesület több évtizedes múlttal rendelkező mesterekből és ifjú tanítványaikból alakult, 2003-ban zömmel a megyében dolgozó, ismert és elismert - eddig más egyesületekben tevékenykedő kézművesekből. Leggyakoribb a fafaragó és a hímző, valamint a szövő szakág, de vannak csipkeverők, gyöngyfűzők, festett és rönkbútor készítők, fazekasok, kosárfonók, bőrművesek, tojásírók, nemez készítők, szalmafonók, késesek, gyermekjáték és viseletkészítők, cipészek-csizmadiák.

A kerámia stúdiónkban ketten alkotunk, de társakként működünk együtt. Látogass meg új stúdiónkban!

A CeramiCafe kávézó mellett festő műhelyként, agyagos műhelyként is működik, gyermek és felnőtt foglalkozásokat, rendezvényeket, nyári táborokat, csapatépítő tréningeket tartanak.

Ez az ország egyetlen olyan vertcsipke bemutatóterme, ahol a munkák és a munkabemutató megtekintésén kívül, a csipkeverést tanulni is lehet, és az összes kiállított darab megvásárolható vagy hasonló rendelhető!

Kiskunhalas legnevezetesebb látnivalója a Csipkeház. Megismertet a halasi csipke múltjával és jelenével. A látogató megtekinthet egy csipkevarrás bemutatót és vásárolhat is a kézimunka remekművekből.

A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.

Nagy szeretettel várnak mindenkit, kicsiket és nagyokat is. Az idelátogatók kipróbálhatják a festést, batikolást, de ha például művészeti iskolába, művészeti egyetemi szakra készül, és szeretné képezni magát, arra is van lehetőség, de a grafikai ismeretek, a könyvkötés és a papírmerítés alapjainak elsajátítására is. Várnak párokat, egyedülállókat, vagy aki csak egy kicsit oldani szeretné a felhalmozódott stresszt, őt is. Ez egy olyan hely, ahol mindenki jól érezheti magát.

A Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult Kecskeméten. A térségben élő és alkotó tárgyi népművészettel, kézművességgel foglalkozó alkotókat tömöríti. Az egyesület tagjai feladatuknak tekintik a hagyományőrzést, a paraszti tárgykultúra ápolását, továbbvitelét. Két országos hatókörű csoport is csatlakozott az egyesülethöz, a Játékcéh és a Nemezművészeti Alkotóközösség.