Látnivaló

Fekete István Ajka város díszpolgára. Ajkán nagy tisztelettel, szeretettel és lelkesedéssel őrzik emlékét. Van emlékszobája, benne gipsz mellszobra Z. Soós István alkotása. A városligeti Csónakázó-tó szigetlén elhelyezett bronz mellszobra Borsos Miklós alkotása. Kedvenc állatfiguráiból szoborpark létesült, a szobrok Samu Katalin alkotásai. A város különböző pontjain pedig három emléktáblája van. Egyik a Fő u. 1.sz. ház előtt, ahol egykor a családi házban élt és dolgozott. A másik a Városi Múzeum falán. A harmadik a róla elnevezett általános iskola falán egy alumínium dombormű, Sashegyi József alkotása.

Molnár Gábor a XX. század egyik legnépszerűbb vadász- és útibeszámoló írója. Budapesten látta meg a napvilágot, mégis ajkainak vallotta magát. Gyermekkora nagy részét Ajka-Csingervölgyben élő nagyszüleinél töltötte. Csingerhez nagyapja, Beitl Károly révén kötődött, aki a csingeri bányászok első generációjához tartozott. A csingeri, bódéi és csékúti fákhoz, a barátokhoz kötődtek a gyermek Molnár Gábor érdekes, az életét meghatározó élményei. A bányászkolónia lakóinak összetartozása, a nagyszülők erkölcsisége és reális életszemlélete adta azokat az alapokat, amire felnőtt korában épített. Felnőttként is szívesen visszalátogatott Ajkára. A Városi Múzeumban lévő emlékszobája az utazó író életének, útjainak tárgyi emlékeit, használati tárgyait, a vadászat szerszámait, kéziratait és műveit őrzi. Végakaratának megfelelően az ajkacsingervölgyi temetőben nyugszik, sírját Medgyessy Miklós kopjafa alkotása jelzi.

A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.

Boldogkőújfalui jégkori kőtenger.

Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.

Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.

Döröske Községi Önkormányzat 200 darabos mérleggyűjteménye az 1700-as évektől kezdődően napjainkig tartalmaz mindenféle méretben készült konyhai, patikai, postai mérlegeket. A gyűjtemény megtekintése előzetes megbeszélés alapján lehetséges.

Fedezze fel Dereszla kincseit. A Kincsestár multimédiás eszközökkel felszerelt, minden korosztály számára érdekes és látványos kiállítással várja a látogatókat, ahol megismerhetik a térség történelmét, kultúráját, természeti értékeit és híres régészeti leletanyagait.

Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.

A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.