A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása.
A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása.
A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, de a temető nemzetünk nagyjainak emlékezete mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai, a síremlékek jelentős része művészettörténeti érték, híres építészek, szobrászok alkotása.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A hajósi volt érseki kastély Bács-Kiskun vármegye legrégebbi, a Dél-alföldi Régió második legrégebbi kastélya, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön. A barokk stílusú hajósi kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, mivel a Hajós környékén elterülő erdőségek igen gazdagok voltak vadban. 1766–67-ben gróf Batthyány József érsek kibővítette a kastélyt, ekkor nyerte el mai formáját. 1907–08-ban árvaházzá alakították át az épületet. A gyermekotthon kiköltözését követően a kastélyt turisztikai vonzerővé fejlesztették. A kastélyban megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
Az ország egyik legfestőibb szegletében, a Zempléni-hegység erdők ölelte rejtekében áll az egyik legrégibb magyar főnemesi család kastélya.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
A hidegségi Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd országútról, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára. A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. A források körül kialakuló kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei több kétéltű fajnak biztosítanak kiváló élőhelyet.
A hidegségi Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd országútról, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára. A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. A források körül kialakuló kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei több kétéltű fajnak biztosítanak kiváló élőhelyet.
A hidegségi Papkert egy igazi édenkert, szakrális és meditatív helyszín. A Sopron–Fertőd országútról, közvetlenül a nagycenki leágazónál térhetünk be ide egy csendes, elmélyülést kínáló sétára. A dús vegetációjú kert természetvédelmi terület, benne számos védett madárfaj fészkel. Igazi különlegesség a területén fakadó 21 időszaki forrás, amelyek vizét a kis gátak, kanyarok, tavak lassítják és visszatartják. A források körül kialakuló kisebb-nagyobb mélyedések vízfelületei több kétéltű fajnak biztosítanak kiváló élőhelyet.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
A Pintér-kert Arborétum Pécsett, a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el. Nevét Pintér János (1879-1933) nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Később a kert nagy részét visszahódították a természetes erdőtársulások, így nőtt az arborétum fajgazdagsága.
