A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
A 2015-ös felújítás során az épület és a benne található műhelyek új, egységes arculatot kaptak. A ház előtt megállva, az utcai homlokzaton rögtön szembetűnik a logó, ami első ránézésre nehezen megfejthető, de éppen ez a cél, hogy kíváncsivá tegye, belépésre ösztönözze a látogatót. A rejtélyre rögtön az első helyiségben, a kézi mintázó, vagy ahogy a mesterek nevezték, tarkázó műhelyben fény derül: a logó a kékfestők évszázadok óta használt legalapvetőbb szerszámát, a kézi nyomódúcot jeleníti meg. A helyiségek falain körbefutó motívumok mind a családi mintakészlet egy-egy darabjának lenyomatai. A falakra festett szófelhők az adott műhelyre jellemző szakszavakat idézik fel. Az egyes munkafolyamatokat Skorutyák János kékfestő mesterről készült archív fényképek illusztrálják. Minden muzeális gép, még a 19. században készült szekrényes mángorló és az 1868-ban készült perrotin mintázógép is megtekinthető működés közben. A vezetés során a kékfestés minden munkafolyamata élőben nyomon követhető, sőt, a látogatók maguk is bekapcsolódhatnak egy-egy munkafolyamatba.
Családunk 1906 óta foglalkozik kékfestéssel. Hagyományos eszközöket és technológiát alkalmazva készítjük a kékfestő textíliákat. Az üzletben sok érdekesség látható. Például megtalálható egy 1800-as évek végéből származó mintakönyv, amiben a mai napig megcsodálhatók a Dunántúlon legnépszerűbbnek számító motívumok. Ebből a könyvből választották ki a környékbeli asszonyok, hogy milyen minta kerüljön a saját szövésű vásznaikra. Az érdeklődők kézbe is vehetik a mintafáinkat, amelyek között olyan nevezetes darabok is találhatók, mint a csodaszarvas, amely 1896-ban a Milleneumra készült diófa alapra, formázott sárgaréz huzalokból és lemezekből.
Családunk 1906 óta foglalkozik kékfestéssel. Hagyományos eszközöket és technológiát alkalmazva készítjük a kékfestő textíliákat. Az üzletben sok érdekesség látható. Például megtalálható egy 1800-as évek végéből származó mintakönyv, amiben a mai napig megcsodálhatók a Dunántúlon legnépszerűbbnek számító motívumok. Ebből a könyvből választották ki a környékbeli asszonyok, hogy milyen minta kerüljön a saját szövésű vásznaikra. Az érdeklődők kézbe is vehetik a mintafáinkat, amelyek között olyan nevezetes darabok is találhatók, mint a csodaszarvas, amely 1896-ban a Milleneumra készült diófa alapra, formázott sárgaréz huzalokból és lemezekből.
Családunk 1906 óta foglalkozik kékfestéssel. Hagyományos eszközöket és technológiát alkalmazva készítjük a kékfestő textíliákat. Az üzletben sok érdekesség látható. Például megtalálható egy 1800-as évek végéből származó mintakönyv, amiben a mai napig megcsodálhatók a Dunántúlon legnépszerűbbnek számító motívumok. Ebből a könyvből választották ki a környékbeli asszonyok, hogy milyen minta kerüljön a saját szövésű vásznaikra. Az érdeklődők kézbe is vehetik a mintafáinkat, amelyek között olyan nevezetes darabok is találhatók, mint a csodaszarvas, amely 1896-ban a Milleneumra készült diófa alapra, formázott sárgaréz huzalokból és lemezekből.
