Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 1966. október 26-án jelölte ki ezt a napot, annak emlékére, hogy 1960-ban a dél-afrikai rendőrség Sharpeville-ben ezen a napon tüzet nyitott és megölt 62 embert, az apartheid rezsim által hozott, a nem fehér lakosság mozgását korlátozó törvény elleni békés tüntetés során. A határozat egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy növelje erőfeszítéseit a faji megkülönböztetés minden formájának megszűntetése érdekében.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 1966. október 26-án jelölte ki ezt a napot, annak emlékére, hogy 1960-ban a dél-afrikai rendőrség Sharpeville-ben ezen a napon tüzet nyitott és megölt 62 embert, az apartheid rezsim által hozott, a nem fehér lakosság mozgását korlátozó törvény elleni békés tüntetés során. A határozat egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy növelje erőfeszítéseit a faji megkülönböztetés minden formájának megszűntetése érdekében.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 1966. október 26-án jelölte ki ezt a napot, annak emlékére, hogy 1960-ban a dél-afrikai rendőrség Sharpeville-ben ezen a napon tüzet nyitott és megölt 62 embert, az apartheid rezsim által hozott, a nem fehér lakosság mozgását korlátozó törvény elleni békés tüntetés során. A határozat egyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy növelje erőfeszítéseit a faji megkülönböztetés minden formájának megszűntetése érdekében.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak a Polgári védelem világnapjának megrendezéséről, minden év március 2-án. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amelyek kimondják a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak a Polgári védelem világnapjának megrendezéséről, minden év március 2-án. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amelyek kimondják a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.
A Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet 1972. március 1-jén alakult meg. Erre emlékezve 1992-ben határoztak a Polgári védelem világnapjának megrendezéséről, minden év március 2-án. Magyarország is csatlakozott az akkori felhíváshoz. Magyarország 1989-ben ratifikálta és hirdette ki az 1949. genfi egyezmény két jegyzőkönyvében foglaltakat, amelyek kimondják a polgári védelem humanitárius jellegét, azt határozottan elkülöníti a fegyveres erőktől, továbbá a polgári védelem feladatai közé sorolja a katasztrófák veszélyeitől való védelmezést, az életben maradás feltételeinek biztosítását.
A jeles nap kezdeményezője az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Célja a figyelemfelhívás, ugyanis a ritka betegségekben szenvedők gyakran az egészségügyi rendszerek „árvái`, akik diagnózis, kezelés és kutatás nélkül, ezért szinte reménytelenül küzdenek betegségükkel. A világnap egyik mottója: Ritkák, de egyenjogúak! – arra utal, hogy sok ritka betegséggel élőt nem egyenlő esélyekkel kezelnek. Ünnepe február utolsó napja.
A jeles nap kezdeményezője az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Célja a figyelemfelhívás, ugyanis a ritka betegségekben szenvedők gyakran az egészségügyi rendszerek „árvái`, akik diagnózis, kezelés és kutatás nélkül, ezért szinte reménytelenül küzdenek betegségükkel. A világnap egyik mottója: Ritkák, de egyenjogúak! – arra utal, hogy sok ritka betegséggel élőt nem egyenlő esélyekkel kezelnek. Ünnepe február utolsó napja.
A jeles nap kezdeményezője az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Célja a figyelemfelhívás, ugyanis a ritka betegségekben szenvedők gyakran az egészségügyi rendszerek „árvái`, akik diagnózis, kezelés és kutatás nélkül, ezért szinte reménytelenül küzdenek betegségükkel. A világnap egyik mottója: Ritkák, de egyenjogúak! – arra utal, hogy sok ritka betegséggel élőt nem egyenlő esélyekkel kezelnek. Ünnepe február utolsó napja.