Híresség

A Kincsem Múzeum a Tápiószentmártonban született csodakanca, Kincsem tiszteletére állít emléket. Kincsem 1874-ben született Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán. Élete során 54 versenyen indult, és meg is nyerte valamennyit. Teljesítményéhez a mai napig sem ért fel egy ló sem, világszerte. Tehetsége nem csak tulajdonosának, hanem az egész magyar nemzetnek szerzett hírnevet és megbecsülést. Közvetlenül a múzeum bejáratánál egy bronzból készült Kincsem szobrot tekinthet meg a látogató.

A Rákoshegyi Bartók Zeneházban egy kamara jellegű koncerttermet-színházi pódiumot működtetünk, világhírű hírességeket is meghívunk. Ars poeticánk: „Bartók szellemiségével együtt segítünk évek óta az esély egyenlőség jegyében”.

Virágh András zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban kezdte, orgonaművész-tanári diplomát 1983-ban kapott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Tanárai Virágh Endre és Gergely Ferenc voltak. A művész szervezi a Szent István Bazilikában rendszeresen hallható orgonakoncerteket.

Fekete István Ajka város díszpolgára. Ajkán nagy tisztelettel, szeretettel és lelkesedéssel őrzik emlékét. Van emlékszobája, benne gipsz mellszobra Z. Soós István alkotása. A városligeti Csónakázó-tó szigetlén elhelyezett bronz mellszobra Borsos Miklós alkotása. Kedvenc állatfiguráiból szoborpark létesült, a szobrok Samu Katalin alkotásai. A város különböző pontjain pedig három emléktáblája van. Egyik a Fő u. 1.sz. ház előtt, ahol egykor a családi házban élt és dolgozott. A másik a Városi Múzeum falán. A harmadik a róla elnevezett általános iskola falán egy alumínium dombormű, Sashegyi József alkotása.

Molnár Gábor a XX. század egyik legnépszerűbb vadász- és útibeszámoló írója. Budapesten látta meg a napvilágot, mégis ajkainak vallotta magát. Gyermekkora nagy részét Ajka-Csingervölgyben élő nagyszüleinél töltötte. Csingerhez nagyapja, Beitl Károly révén kötődött, aki a csingeri bányászok első generációjához tartozott. A csingeri, bódéi és csékúti fákhoz, a barátokhoz kötődtek a gyermek Molnár Gábor érdekes, az életét meghatározó élményei. A bányászkolónia lakóinak összetartozása, a nagyszülők erkölcsisége és reális életszemlélete adta azokat az alapokat, amire felnőtt korában épített. Felnőttként is szívesen visszalátogatott Ajkára. A Városi Múzeumban lévő emlékszobája az utazó író életének, útjainak tárgyi emlékeit, használati tárgyait, a vadászat szerszámait, kéziratait és műveit őrzi. Végakaratának megfelelően az ajkacsingervölgyi temetőben nyugszik, sírját Medgyessy Miklós kopjafa alkotása jelzi.

A belvárosi lakás, amelyben Ady élete utolsó éveit töltötte feleségével, Csinszkával, ma bárki előtt nyitva áll. A költőóriás a lakásban berendezett szerény dolgozószobában írta utolsó verseskötetének darabjait. Sok érdekesség mellett Ady saját kézzel írt levelei és személyes fényképei is a kiállítás részét képezik.

Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum. Gobbi Hildának kezdeményezésére 1952-ben Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a Múzeum a színésznő egykori villájában. Az egykori – Jászai Marinak, Márkus Emíliának és Gobbi Hildának szentelt – emlékszobák helyén ma időszaki kiállítások kapnak helyet. Az Országos Magyar Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendkívül gazdag anyaga lehetőséget biztosít arra, hogy sokszínűen mutathassuk be a magyar színháztörténet különböző korszakait, kiemelkedő alakjait.

Berzsenyi Dániel (1776-1836) 1811-ben épült niklai lakóháza 1954 óta Berzsenyi Emlékmúzeum, s a neves magyar klasszicista ódaköltő emlékét idézi fel. Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. Ebben a házban lakott 1804-től 1836-ig Berzsenyi Dániel. A tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte.

Borics Pál siroki születésű szobrászművészt méltán nevezték a kő gyermekének. Keze nyomán megelevenedett a kő, alkotásai mai napig kőszobrászatunk időt álló alkotásai. Sirokban ma utca viseli nevét, szobra a községháza előtt áll.