Gyűjtemény

Anonymus a Gesta Hungarorumban a honfoglaló magyarság története szempontjából kiemelkedő jelentőséggel ruházza fel Alpár várát. A leírás szerint a honfoglalás időszakában ez volt Zalán bolgár vezér székhelye.

A 19. század eleji, klasszicista stílusú, fazsindelytetős kúriát utolsó gazdájáról Csillagházként is ismerik városunkban. A műemlék épületben 1977 óta működik a könyvtár helytörténeti gyűjteménye, s tartja rendezvényeit a Balassagyarmati Honismereti Kör. Állandó kiállításon mutatjuk be Horváth Endre bankjegytervező grafikusművész életét és munkásságát, a Madách-szobában Madách Imre unokaöccse, ifj. Balogh Károly rajzait, valamint a Magyar Korona Gyógyszertár 20. századi enteriőrjét.

A város központjában egy régi polgári épületben működik a Fodor Manó Helytörténeti Egyesület Battonyán. Itt alakították ki a több teremből álló állandó és időszaki kiállítást, amely méltó emléket állít a város múltjának. A helytörténeti gyűjtemény a lakosság által adományozott, illetve tőlük kölcsönkapott tárgyakból áll, így azt a helyi polgárok is magukénak érzik és szívesen látogatják. A kiállításokat nemcsak helybeliek, de az ország számos pontjáról érkezett látogatók, illetve több alkalommal külföldi vendégek is megtekintették.

A nevezetes helytörténeti gyűjteményt Huley Alfréd evangélikus lelkész alapította. emlékére a tájház falán 2006. augusztus 19-én emléktábla került elhelyezésre.

A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.

A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.

Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.

Heves megye második legnagyobbnak tartott régészeti gyűjteménye a település és közvetlen környéke leletanyagát mutatja be. A több mint 1700 régészeti lelet a település határából származik.

A régen `Kutyaszorítónak` nevezett településrészen található a tájházunk. A múlt század közepén épült zsellérházban a századforduló tárgyi világát idéző berendezés, és kis helytörténeti gyűjtemény kapott otthont. Az épület minden szerkezete és berendezése eredeti, számos tárgy a ház utolsó lakójától származik. A bemutatott korra utal a régi házszám, a 101 is. Az épület régi tömésfalakkal, nádtetővel, nyitott kéménnyel. A konyha és a szoba régi bútorokkal van berendezve. A felújításkor arra törekedtek, hogy a konyhai kemence sütésre, a szobai rakott tűzhely fűtésre, bemutatókra alkalmas legyen.

A múzeum fontos kulturális intézmény a városba látogatók számára. Ez a kulturális intézmény egy helyen, több témában, kulturáltan, figyelmet keltően mutatja be a város múltját, az itt élő emberek életmódját, szokásait, hitbéli jellegzetességeit.