Falumúzeum

Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.

A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.

A község falumúzeuma a település középpontjában kapott helyet. Az intézmény létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, jelenlegi formájában századunk elején alakították ki. Falai az 1800-a évekből származnak, a századfordulón azonban felújításra szorult. Ekkor hat sor vályogtéglával megemelték az épületet és új ablakok, ajtót is tettek rá. A legutolsó felújítás alkalmával a belső falakon az eredeti festést is feltárták. Berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be - kiegészítve azt a zsámboki népélet számos egyéb tárgyi emlékanyagával. A falumúzeum a helyi hagyományőrző programok ünnepi színhelye is.

A Petőfi utcában található a bakonyi népi építészetre jellemző tornácos, mellvédes oszlopos 2-4 osztatú kőház. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon.A házak központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Egy ilyen házban alakították ki az 1990-es évek elején a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthatjuk. Az épület többi részében ma Alkotóház és Művészeti Iskola működik. Itt alakították ki a fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket. A nyári hónapokban különböző művészeti ágakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők szakképzett mesterek segítségével.

A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.

A szlovák lakosságot 1699-1711 között telepítette a török időkben elnéptelenedett faluba az esztergomi káptalan, melynek tárgyi emlékei a Falumúzeumban tekinthetők meg.

Badacsonytördemicen a Faluház udvarán található a különleges szőlőprés-gyűjtemény, amely a folyamatosan bővülő Szőlészeti és Borászati eszköztár része.

Tura település Bag-Galgahévízhez közel eső végében, a főút mentén található a Turai Tájház (Falumúzeum), mely 1989. október 15-én nyitotta meg kapuit. A több mint 25 éves tájház néprajzi anyagának gazdagságát a Múzeumok Majálisa rendezvényein túl, a Néprajzi Múzeum Faluforduló c. sorozatának 2008. nyári évadjában rendezett nagyszabású kiállításon (Turai utazás múlt és jelen között címmel) is megcsodálhatták. A helyszínen helytörténeti kiadványok (képeslapok, brosúrák, Tura monográfiája, stb.) vásárolhatók. Működését és fenntartását tekintve a helyi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárhoz tartozik, mely alkalmanként néprajzi programokkal tölti meg a portát (lakodalmas, szüreti mulatság, hagyományőrző találkozó, kézműves tábor, stb.). Igény esetén csoportoknak trukkolás-hímzés mesterségismertető, népviseleti bemutató, valamint eszközös népi játékok kipróbálási lehetősége kérhető.

Az egykori iskola épülete ma falumúzeum. Állandó kiállítás: német nemzetiség néprajzi anyag, pedagógiai gyűjtemény.