1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.
1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.
1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.
Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.
Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.
Molnár-C. Pál festőművész 20. század magyar képzőművészetének kiemelkedő alkotója, Európa hírű mestere a Battonya-Tompapusztán született. A művészettörténet az új klasszicizmus egyik legjelentősebb magyar képviselőjeként tartja számon. Az Emlékház 1984. szeptember 23-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, és állandó kiállítás keretében őrzi mindmáig Molnár-C. Pál Battonyának adományozott festményeit, grafikáit. Az emlékházban 44 olajfestménye, 21 grafikája és fametszet sorozata tekinthető meg.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Szerencstől, a Hegyalja kapujától tíz, Tokajtól, a szőlő és bor városától húsz kilométerre, a Taktaközben található a 2700 lelket számláló település, Prügy. A község idegenforgalmi nevezetessége a Móricz Zsigmond Emlékház, mely történelmi emlékekben bővelkedő régió egyik jeles irodalmi kultuszhelye. Móricz Zsigmond itt töltötte gyermekkorának néhány meghatározó esztendejét. Az 1897-ben épült tájház, melynek helyén állt a Móricz család által egykor lakott (1885-1892) parasztház.
Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.
Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.
Az író halálának 10. évfordulóján, 1952-ben ezt a házat jelölték meg azzal az emléktáblával, melynek szövegében – tévesen – Móricz szülőházaként szerepel az épület. 1966-ban nyílt meg a népi műemlékké nyilvánított házban az első, majd 1979-ben a második, felújított emlékkiállítás, mely részben paraszti enteriőrből, részben irodalomtörténeti kiállításból állt. Az 1997-es felújítás alkalmával a kisebbik szobában lévő irodalomtörténeti kiállítást is enteriőrnek berendezett kiállítás váltotta fel.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.
Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.
1992 óta látogatható Nádudvaron a Hortobágy déli kapujában Fazekas Lajosnak, a népművészet mesterének műhelygalériája. A Fazekasház emléket állít a nádudvari fazekasság több száz éves múltjának, hagyományainak, de bemutatja ennek az évezredes kultúrának a megújulását is. A Fazekasház minden nap látogatható előzetes bejelentkezéssel.
1992 óta látogatható Nádudvaron a Hortobágy déli kapujában Fazekas Lajosnak, a népművészet mesterének műhelygalériája. A Fazekasház emléket állít a nádudvari fazekasság több száz éves múltjának, hagyományainak, de bemutatja ennek az évezredes kultúrának a megújulását is. A Fazekasház minden nap látogatható előzetes bejelentkezéssel.
1992 óta látogatható Nádudvaron a Hortobágy déli kapujában Fazekas Lajosnak, a népművészet mesterének műhelygalériája. A Fazekasház emléket állít a nádudvari fazekasság több száz éves múltjának, hagyományainak, de bemutatja ennek az évezredes kultúrának a megújulását is. A Fazekasház minden nap látogatható előzetes bejelentkezéssel.
A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.
A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.
A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.
Öveges József, a híres fizikus, tanító és pap műemléki védelem alatt álló szülőházában alaktották ki az Öveges József Emlékházat. Megtekinthetők itt Öveges professzor bútorai, személyes használati tárgyai, kísérleti eszközei, valamint fotókiállítás is látható. A tárlatvezetés során kísérletek bemutatására is sor kerül. Az Emlékház csoportosan és egyénileg is látogatható. Előzetes időpont egyeztetéssel, legalább 2 nappal a látogatás előtt várják a bejelentkezést.
Öveges József, a híres fizikus, tanító és pap műemléki védelem alatt álló szülőházában alaktották ki az Öveges József Emlékházat. Megtekinthetők itt Öveges professzor bútorai, személyes használati tárgyai, kísérleti eszközei, valamint fotókiállítás is látható. A tárlatvezetés során kísérletek bemutatására is sor kerül. Az Emlékház csoportosan és egyénileg is látogatható. Előzetes időpont egyeztetéssel, legalább 2 nappal a látogatás előtt várják a bejelentkezést.
Öveges József, a híres fizikus, tanító és pap műemléki védelem alatt álló szülőházában alaktották ki az Öveges József Emlékházat. Megtekinthetők itt Öveges professzor bútorai, személyes használati tárgyai, kísérleti eszközei, valamint fotókiállítás is látható. A tárlatvezetés során kísérletek bemutatására is sor kerül. Az Emlékház csoportosan és egyénileg is látogatható. Előzetes időpont egyeztetéssel, legalább 2 nappal a látogatás előtt várják a bejelentkezést.
Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára. A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát. Előzetes bejelentkezés alapján ingyenesen látogatható egész évben.
Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára. A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát. Előzetes bejelentkezés alapján ingyenesen látogatható egész évben.
Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára. A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát. Előzetes bejelentkezés alapján ingyenesen látogatható egész évben.
Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.
Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.
Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.
