Az Apáthy-szikla kilátó Budapest II. kerületében található védett természeti érték. A 376 méter magas Látó-hegy főtömbjének délnyugatra előreugró, látványos sziklaképződménye. A védett terület nagysága 5,745 hektár, határai a Nagybányai út, a Madár utca, a Páfrányliget utca és a Görgényi út. A szikla tetejéről szép kilátás tárul Budapest távolabbi pontjaira is.
Az Apáthy-szikla kilátó Budapest II. kerületében található védett természeti érték. A 376 méter magas Látó-hegy főtömbjének délnyugatra előreugró, látványos sziklaképződménye. A védett terület nagysága 5,745 hektár, határai a Nagybányai út, a Madár utca, a Páfrányliget utca és a Görgényi út. A szikla tetejéről szép kilátás tárul Budapest távolabbi pontjaira is.
Az Apáthy-szikla kilátó Budapest II. kerületében található védett természeti érték. A 376 méter magas Látó-hegy főtömbjének délnyugatra előreugró, látványos sziklaképződménye. A védett terület nagysága 5,745 hektár, határai a Nagybányai út, a Madár utca, a Páfrányliget utca és a Görgényi út. A szikla tetejéről szép kilátás tárul Budapest távolabbi pontjaira is.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
Budapest egyik legcsodálatosabb panorámáját nyújtja a Hármashatár-hegyen épült kilátópont, amelynek érdekességét a Duna viszonylagos közelsége és a nagy szintkülönbség adja meg. A kilátó Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán található. Érdekessége, hogy a kilátópontból minden, a Dunát átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig el lehet látni.
Budapest egyik legcsodálatosabb panorámáját nyújtja a Hármashatár-hegyen épült kilátópont, amelynek érdekességét a Duna viszonylagos közelsége és a nagy szintkülönbség adja meg. A kilátó Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán található. Érdekessége, hogy a kilátópontból minden, a Dunát átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig el lehet látni.
Budapest egyik legcsodálatosabb panorámáját nyújtja a Hármashatár-hegyen épült kilátópont, amelynek érdekességét a Duna viszonylagos közelsége és a nagy szintkülönbség adja meg. A kilátó Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán található. Érdekessége, hogy a kilátópontból minden, a Dunát átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig el lehet látni.
Az Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen található. A libegő felső állomásától könnyen elérhető. A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik. A kilátó egyik leghíresebb látogatója Erzsébet királyné Sissi volt, róla kapta a nevét.
A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méteres magasságban található a Kaán Károly-kilátó, melynek legfelső emeletéről teljes körpanoráma tárul Budapestre. A kilátót 2016-ban újították fel.
A Kecske-hegy Budapest II. kerületében található, a Hármashatár-hegy belső rögvonulatának része az Újlaki-hegy és a Látó-hegy között, legmagasabb pontja 384 méter. Oldalában vezet a Glück Frigyesről elnevezett sétaút.
A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátót 2018-ban újították fel és ekkor csatlakoztatták a Makovecz-túraútvonalhoz, amely mentén táblákon ismertetik a neves építész munkásságának egyes fejezeteit.
A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátót 2018-ban újították fel és ekkor csatlakoztatták a Makovecz-túraútvonalhoz, amely mentén táblákon ismertetik a neves építész munkásságának egyes fejezeteit.
A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátót 2018-ban újították fel és ekkor csatlakoztatták a Makovecz-túraútvonalhoz, amely mentén táblákon ismertetik a neves építész munkásságának egyes fejezeteit.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Széchenyi-hegy a Budai-hegység egyik kiemelkedése Budapest XII. kerületében. A Széchenyi emlékmű eredetileg a Városliget bejáratánál állt, mint artézi kút (Gloriette kútja). 1898-ban került a Svábhegyre, azóta kilátóként működik.
A Zsíros-hegyi kilátópont a Budai-hegységben található Nagykovácsi fölött. A kilátóból nagyon szép panoráma nyílik a tájra, a Pilisvörösvári-medencére. Könnyű túra, kezdő túrázóknak, családoknak ajánljuk.
