A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították. A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültetettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak. A 46 hektáros arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől kijelölt turistaúton közelíthető meg.
A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították. A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültetettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak. A 46 hektáros arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől kijelölt turistaúton közelíthető meg.
A budafapusztai arborétum területét alkotó erdők régen a Zichy család birtokában voltak. Az itt található vadászkastély 1926-ban épült, körülötte ekkor kis parkot és tavat alakítottak ki. Az uradalom államosítása után 1954-ben kezdődött meg az arborétum kialakítása egyrészt közjóléti célból, másrészt azért, hogy elősegítse az idegen vidékekről, távoli kontinensekről származó fafajok meghonosítását. A régi kastélyparkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították. A parkban 132 féle tűlevelű és 88 féle lomblevelű fát ültetettek el. Tavasszal, az azáleák virágzásakor az arborétum valódi tündérkertté változik, de a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők állományai egész évben különleges látványosságot kínálnak. A 46 hektáros arborétum Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerettyétől egyaránt kb. 3 km-re található. Bázakerettyétől és a kiscsehi elágazástól aszfaltúton, Kistolmács felől kijelölt turistaúton közelíthető meg.
A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája. Az arborétumban több fajból álló fenyvescsoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek pihentetik a látogatók lelkét. Egész évben ingyenesen látogatható. Az arborétum területén található a Festetich Kastélyszálló és a modern Zsuzsanna Hotel. Az arborétum területén gyógyfürdő is üzemel.
A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája. Az arborétumban több fajból álló fenyvescsoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek pihentetik a látogatók lelkét. Egész évben ingyenesen látogatható. Az arborétum területén található a Festetich Kastélyszálló és a modern Zsuzsanna Hotel. Az arborétum területén gyógyfürdő is üzemel.
A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája. Az arborétumban több fajból álló fenyvescsoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek pihentetik a látogatók lelkét. Egész évben ingyenesen látogatható. Az arborétum területén található a Festetich Kastélyszálló és a modern Zsuzsanna Hotel. Az arborétum területén gyógyfürdő is üzemel.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek. Ajándékbolt, kávézó, arborétum, kert.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek. Ajándékbolt, kávézó, arborétum, kert.
A bakonybéli monostor kertje minősített bio gazdálkodás, melyben szerzetesek, munkatársak, és önkéntesek dolgoznak. Az itt termesztett kerti gyógynövényeken kívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Kertünk gyümölcseiből hagyományos eljárással, adalékanyagoktól mentes monostori lekvárok és szörpök készülnek. Ajándékbolt, kávézó, arborétum, kert.
Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Az Agostyáni Arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként. A Bocsájtó-völgyben fekvő, 31 hektáros területen mintegy 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él, elsősorban fenyőkkel ismerkedhet az idelátogató. Atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is él itt. Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
A Budai Arborétum vadregényes kert a főváros közepén, a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét övezi. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. A Budai Arborétum területe 7,5 hektár.
A Budai Arborétum vadregényes kert a főváros közepén, a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét övezi. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. A Budai Arborétum területe 7,5 hektár.
A Budai Arborétum vadregényes kert a főváros közepén, a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét övezi. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. A Budai Arborétum területe 7,5 hektár.
A Vácrátóti Botanikus Kert az ország legnagyobb, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteménye, nevezhetnénk élő növények múzeumának. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. A fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató várja a vendégeket. Élmények tárháza várja a természet szerelmeseit a botanikus kertben. Várjuk Önöket szeretettel!
A Vácrátóti Botanikus Kert az ország legnagyobb, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteménye, nevezhetnénk élő növények múzeumának. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. A fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató várja a vendégeket. Élmények tárháza várja a természet szerelmeseit a botanikus kertben. Várjuk Önöket szeretettel!
A Vácrátóti Botanikus Kert az ország legnagyobb, s egyben a leggazdagabb hazai élőnövény gyűjteménye, nevezhetnénk élő növények múzeumának. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. A fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató várja a vendégeket. Élmények tárháza várja a természet szerelmeseit a botanikus kertben. Várjuk Önöket szeretettel!
Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.
Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.
Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.