A törökök kiűzése után a 18. és 19. századi Magyarországot Habsburg uralkodók irányították Bécsből. A közigazgatás nyelve a latin és a német volt. A reformmozgalom előrehaladásával a magyar Országgyűlés 1844. november 13-án törvényt alkotott a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánításáról: 1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes Leiratok, Előadások, Válaszok és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.
A törökök kiűzése után a 18. és 19. századi Magyarországot Habsburg uralkodók irányították Bécsből. A közigazgatás nyelve a latin és a német volt. A reformmozgalom előrehaladásával a magyar Országgyűlés 1844. november 13-án törvényt alkotott a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánításáról: 1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes Leiratok, Előadások, Válaszok és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.
A törökök kiűzése után a 18. és 19. századi Magyarországot Habsburg uralkodók irányították Bécsből. A közigazgatás nyelve a latin és a német volt. A reformmozgalom előrehaladásával a magyar Országgyűlés 1844. november 13-án törvényt alkotott a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánításáról: 1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes Leiratok, Előadások, Válaszok és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.