Irányítószám: 3351 Verpelét (47.848587036, 20.225830078)
Verpelét település Heves megyében. Eger kistérségéhez tartozik.
A Petrény család története és az egri borvidék kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Dokumentumok igazolják, hogy a Petrény család már az 1600-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel Verpeléten. A bor tisztelete és szeretete, az a különleges kapcsolat, mely meghatározó feltétele a jó bornak, azóta száll apáról fiúra. Ennek az eltéphetetlen köteléknek a mély ismerete és tudása adott hitet és ihletet, hogy boraikat ne csak saját fogyasztásra állítsa elő a Petrény család.
A Petrény család története és az egri borvidék kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Dokumentumok igazolják, hogy a Petrény család már az 1600-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel Verpeléten. A bor tisztelete és szeretete, az a különleges kapcsolat, mely meghatározó feltétele a jó bornak, azóta száll apáról fiúra. Ennek az eltéphetetlen köteléknek a mély ismerete és tudása adott hitet és ihletet, hogy boraikat ne csak saját fogyasztásra állítsa elő a Petrény család.
A Petrény család története és az egri borvidék kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Dokumentumok igazolják, hogy a Petrény család már az 1600-as évek eleje óta foglalkozik szőlőműveléssel és borkészítéssel Verpeléten. A bor tisztelete és szeretete, az a különleges kapcsolat, mely meghatározó feltétele a jó bornak, azóta száll apáról fiúra. Ennek az eltéphetetlen köteléknek a mély ismerete és tudása adott hitet és ihletet, hogy boraikat ne csak saját fogyasztásra állítsa elő a Petrény család.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.