Irányítószám: 3758 Jósvafő (48.478263855, 20.559539795)
Jósvafő az Észak-Magyarország régióban, az Edelényi kistérségben, az ország északi határának közelében helyezkedik el. A falu földrajzi fekvésével, kiváló természeti adottságaival, barlangjaival jellegzetes hangulatot áraszt. Az Aggteleki-karszt mintegy 20 000 hektárnyi területét, jellegzetes felszíni és felszín alatti formáinak, forrásainak, vízfolyásainak, vegetációjának védelme érdekében 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985-ben nemzeti parkká nyilvánították. A térség különféle kialakulású, változatos formájú, ásványkiválásokban gazdag, élővilágáról, régészeti és őslénytani leleteiről nevezetes mintegy 270 barlangja az UNESCO Világörökség listáján képviseli Magyarországot.
Aggteleki Nemzeti Park központi településén az alap és középfokú oktatásban résztvevő diákok számára kidolgozott változatos környezeti nevelési programjaival várjuk az érdeklődő osztályok és csoportok
A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
A vendégház egy kétágyas, egy négyágyas szobával rendelkezik. Egész évben várja a vendégeket.
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
