Irányítószám: 4220 Hajdúböszörmény (47.669086456, 21.511230469)
Hajdúböszörmény az Alföldön, Hajdú-Bihar megyében található, kistérségi központ. A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik. Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa.
A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő fedett fürdője mintegy 1000 m2-en várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. Szauna, gőzkamra és pihenőszoba is várja a testi és lelki megújulásra, a természetes felfrissülésre vágyókat. A fedett gyógyfürdőhöz tartozik egy kültéri gyógymedence 36-38 °C. A gyógyfürdő szomszédságában szezonális jelleggel működő, a kor igényeinek megfelelő színvonalú uszoda található. A feszített víztükrű úszómedence kiválóan alkalmas versenyek rendezésére, a tanmedence az úszás elsajátításának lehetőségét kínálja.
A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő fedett fürdője mintegy 1000 m2-en várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. Szauna, gőzkamra és pihenőszoba is várja a testi és lelki megújulásra, a természetes felfrissülésre vágyókat. A fedett gyógyfürdőhöz tartozik egy kültéri gyógymedence 36-38 °C. A gyógyfürdő szomszédságában szezonális jelleggel működő, a kor igényeinek megfelelő színvonalú uszoda található. A feszített víztükrű úszómedence kiválóan alkalmas versenyek rendezésére, a tanmedence az úszás elsajátításának lehetőségét kínálja.
A Bocskai Strand- és Gyógyfürdő fedett fürdője mintegy 1000 m2-en várja a pihenni és gyógyulni vágyókat. Szauna, gőzkamra és pihenőszoba is várja a testi és lelki megújulásra, a természetes felfrissülésre vágyókat. A fedett gyógyfürdőhöz tartozik egy kültéri gyógymedence 36-38 °C. A gyógyfürdő szomszédságában szezonális jelleggel működő, a kor igényeinek megfelelő színvonalú uszoda található. A feszített víztükrű úszómedence kiválóan alkalmas versenyek rendezésére, a tanmedence az úszás elsajátításának lehetőségét kínálja.
A Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont Hajdúböszörmény városának 145 éve folyamatosan működő intézménye. A felépülése óta – kezdetben, mint kádasfürdő és vendéglő, majd KISZ tábor, majd Martos Flóra Úttörőház és a 90-es évektől, mint szabadidőközpont és ifjúsági szállás – azt a célt szolgálja, hogy megfelelő szabadidős tevékenységeket nyújtson a város lakossága és a városba látogató turisták számára.
A Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont Hajdúböszörmény városának 145 éve folyamatosan működő intézménye. A felépülése óta – kezdetben, mint kádasfürdő és vendéglő, majd KISZ tábor, majd Martos Flóra Úttörőház és a 90-es évektől, mint szabadidőközpont és ifjúsági szállás – azt a célt szolgálja, hogy megfelelő szabadidős tevékenységeket nyújtson a város lakossága és a városba látogató turisták számára.
A Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont Hajdúböszörmény városának 145 éve folyamatosan működő intézménye. A felépülése óta – kezdetben, mint kádasfürdő és vendéglő, majd KISZ tábor, majd Martos Flóra Úttörőház és a 90-es évektől, mint szabadidőközpont és ifjúsági szállás – azt a célt szolgálja, hogy megfelelő szabadidős tevékenységeket nyújtson a város lakossága és a városba látogató turisták számára.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.