A Körös-Maros-köz az Alföld dél-keleti részén fekszik. Keletről Románia határolja. északról a Körös folyó öleli körbe, nyugatról a Tisza, délről a Maros. A Körös-Maros-köz területének nagy része Békés megyéhez tartozik, de átnyúlik Csongrád megyébe is. Legjelentősebb települései: Békéscsaba, Gyula, Szarvas, Orosháza, Szentes, Mezőhegyes, Hódmezővásárhely.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.