A Kisalföld Magyarország egyik nyugat-magyarországi tájegysége Győr-Moson-Sopron megyében. Részei a Szigetköz, a Mosoni-síkság, a Fertő-Hanság medence, a Rábaköz és a Rába-völgy, a Marcal-medence és a Győr-Esztergomi-síkság. A Kisalföld folyóvizekben gazdag vidék, itt folyik keresztül a Duna, Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal. Jelentősebb települései közül néhány: Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár.
Lovardánk az Alpokalján Győr-Moson-Sopron megyében Zsira község külterületén, az osztrák határ mellett található. A lovarda 4 ha-os területen fekszik, a környék nagyszerű klímáját és friss levegőjét a közelben fekvő Kőszegi- és Soproni-hegységnek köszönheti.
Ásványrárói Horgásztanya Ásványráró községben, a védett oldalon az 5. számú gátőrház mellett, Győrtől 18 km-re található. Az egyedülállóan vadregényes, Duna-ágakat felkereső horgászoknak nyújt szálláslehetőséget. Megközelíthető: gépkocsival Győrből a 15 számú Győr-Hédervár-Mosonmagyaróvár közúton.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
A Soprontól délnyugatra fekvő alpesi hangulatot árasztó Brennbergbánya több, mint 200 éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb telepe volt. Ez volt a legnehezebb, legmélyebb, legnagyobb nyomásnak kitett, legnehezebb műszaki problémákat felvető bányája az országnak. A múzeumot az első gőzgépes szállítóakna gépházában (1840) rendezték be. A kiállítás megmutatja a bánya létrejöttét, fejlődését, a bányászélet kellékeit, és egy bányászlakás részletét is.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
Nyolcezer rózsatő virágzik a fertődi Esterházy-kastély kertjében. A Cziráky Margit Rózsakert évről évre páratlan látványosságot ígér. Esterházy IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit grófnő az 1902-ben elindított parkhelyreállítás során alakíttatta ki a rózsakertet. A kertek egy részének terveit az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legismertebb kertésze, Anton Umlauf készítette, a rózsakert 1908-ra készült el. A hercegnéi rózsakert a II. világháború és az azt követő sorsfordító idők alatt szinte teljesen tönkrement. Kipusztultak a rózsák, összedőltek a támrendszerek, elvadult minden, egyedül a pavilon maradt meg hírmondóként.
