Bükkalja kisrégió, az Alföld és az Északi-Középhegység találkozásánál. Sajó-völgytől a Tarna völgyéig terjed. Jelentős részét a Bükk teszi ki, de ehhez a vidékhez tartozik délen a Bükkalja, északon pedig a Heves-Borsodi-dombság is. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén található. Főbb települései: Mezőkövesd, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Bogács, Bükkábrány, Kács, Kistokaj, Nyékládháza, Tibolddaróc.
A szálloda rendelkezik egy hagyományos és egy önkiszolgáló étteremmel is, amelyet a fürdő vendégei is igénybe vehetnek., ahol vidéki, hagyományosan elkészített ételeket és a környék borvidékeinek borait kínáljuk. Nyáron a fogadó teraszán is lehetőség van az ételek elfogyasztására.Hotelünkben található finn szauna- és fitness terem is, amely várja a regenerálódni és pihenni vágyókat.
A szálloda rendelkezik egy hagyományos és egy önkiszolgáló étteremmel is, amelyet a fürdő vendégei is igénybe vehetnek., ahol vidéki, hagyományosan elkészített ételeket és a környék borvidékeinek borait kínáljuk. Nyáron a fogadó teraszán is lehetőség van az ételek elfogyasztására.Hotelünkben található finn szauna- és fitness terem is, amely várja a regenerálódni és pihenni vágyókat.
A szálloda rendelkezik egy hagyományos és egy önkiszolgáló étteremmel is, amelyet a fürdő vendégei is igénybe vehetnek., ahol vidéki, hagyományosan elkészített ételeket és a környék borvidékeinek borait kínáljuk. Nyáron a fogadó teraszán is lehetőség van az ételek elfogyasztására.Hotelünkben található finn szauna- és fitness terem is, amely várja a regenerálódni és pihenni vágyókat.
A látogatóközpont a bükkaljai kőkultúra geológiai alapjait és a világhírű suba-lyuki barlang neander-völgyi ősember-kutatás leleit mutatja be.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
A mestergerendába vésett évszám alapján 1877-ben épült, vályogfalazatú, mestergerendás, deszkafödémes. A szarufás, náddal fedett nyeregtető elől deszkázott oromfalas, hátul kontyolt. A ház berendezése, felszerelése – kevés változással - eredeti. Szoba, konyha, kamra helyiségekből áll, padozata mindenütt döngölt agyag. A tisztaszoba falait szentképek és „cintányérok” díszítik. A szoba jellegzetessége még a trónusos nyoszolya, vagy másképpen „burcsikos ágy”. A Tájház korhű helyszínéül szolgál a település legjelentősebb, hagyományőrző rendezvényének. A „Három napos matyó lakodalom – egy napon Szentistvánon” évenként visszatérő esemény.
Az 1996-ban alakult borrend célja a Bükkaljai Borvidék minőségi borainak megismerése, megismertetése, érdekeinek képviselete, a termőtáj szépségének, értékeinek széleskörű propagálása, a bor a gasztronómia és a művészetek kapcsolatának megismertetése.
Borkóstoló, pincelátogatás, családi és céges rendezvények a Szucskó Pincében.
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.
A Tourinform - Mezőkövesd bútorzata valószínűleg még a többi iroda között is egészen egyedi. Ide nemcsak tájékoztatás, segítség miatt, hanem látogatóként is érdemes betérni.
