Retro Panzió Pécs

Csokoládé, bonbon és házi jellegű sütemény vásárlása Pécsen az Angyali Kísértés Csokoládé boltban.

Ez a hangulatos pécsi vendéglő remek választás, ha kellemesen és bőségesen étkeznénk családtagjainkkal vagy barátainkkal, akár ünneplés, akár meccsnézés vagy trécselés céljából. A választék minden igényt kielégít, akár mennyiségre, akár minőségre gondolván! Bármit kérhetsz, mert minden van: húsok rántott, grill vagy töltött verziókban, brassói aprópecsenyék, halételek, kemencés ételek, rizottók. A tésztaimádóknak van klasszikus tésztaétel, lepény és természetesen pizza is, rengeteg változatban. Saláta, leves és desszert kínálat is akad bőven. Minőségi együtt töltött idő, még minőségibb ételekkel!

A magyar konyhaművészet legszebb hagyományait követve éttermünk megbízható minőséget, korrekt árakat, és minden igényhez alkalmazkodó ételválasztékot kínál. A belváros szívében, hangulatos környezetben várjuk minden kedves vendégünket naponta változó menü ajánlatainkkal. Ebédidőben a lendületes kiszolgálás garantálja, hogy az ebédidő ne csak egy gyors étkezés, hanem igazi gasztronómiai élvezet legyen. A reggelizni kívánó vendégeinket reggel nyolc órától habos kávéval, szendvicsekkel, házi pogácsával és házi nyújtott rétessel várjuk. Szolgáltatásaink közé tartozik állófogadások, kisebb rendezvények lebonyolítása helyben és kitelepüléssel egyaránt.

Helyi alapanyagokból, modern technológiával a minőségi gasztronómia és borkultúra jegyében barátságos környezetben várja vendégeit a Aranykacsa Étteremben. A borkóstoló programokra a Vináriumban, hétköznapi borozásra, sörözésre, étkezésre a Tüke terembe, családi és protokolláris étkezésekre a Zsolnay terembe, esküvői vacsorára, bankettre, születésnapi partira az emeleti Dakk terembe és kerthelyiségbe várják az Aranykacsa Étterem vendégeit.

Pécs fölött a Havihegynek közismerten jó a levegője, egészséges és szép környezetben lehet itt eltölteni a pihenésre szánt időt a Bagolyvárban. A Bagolyvár különlegessége a tizenkilenc magyar népművészet elemeivel díszített szobájában rejlik, valamint abban a hat présházat mintázó lakosztályban, melyek egy-egy híres magyar borfajta jellegzetességeit, hangulatát tükrözve terveztünk meg. Az egyedi berendezés mellett a Bagolyvár vendégei csendes, nyugodt környezetben, gyönyörködhetnek Pécs panorámájában. A Bagolyvár gyönyörű panorámájával a Pécs Zengő felőli oldalára néz. Magyaros vendéglő, stílusos dekorációval. Étlapunk magyaros és nemzetközi ételeket tartalmaz, specialitása a régi magyar ételek és édességek.

Bisztrókonyha a balkán kapujában. Olyan vendéglátóhelyet képzeltünk el, ahol szó szerint és komolyan vesszük a bisztró, a bisztrókonyha jelentését. A középpontban a jó alapanyagok felhasználásával készült friss, házias ízű ételek vannak, kötetlenebb, lazább formában tálalva, otthonos környezetben, jó ár-érték arányban.

A Big Bell Étterem egy kisüzemi látvány sörfőzdével és egy hozzá tartozó sörkerttel gazdagodott.

Pécs belvárosában találja Bohemia Sörkonyha éttermet! Beer - Burger - BBQ.

A Borostyán Gyorsétterem Pécsett található, a Király utcában. A Borostyán Gyorsétterem célja, hogy vendégei heti étkeztetését biztosítsa minőségi ételeket készítve megfizethető áron! A Borostyán Gyorsétterem hétfőtől péntekig 11 és 16 óra között szolgálja ki vendégei igényeit.

A PAULUS egy igazi átváltozó művész. Reggel lehet kávézó, délben önkiszolgáló étterem, este söröző. Várunk rendezvényeinkre is.

A Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs új városrésze a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program legnagyobb beruházásaként valósult meg. Az egykori Zsolnay kerámiagyár restaurált gyárépületeiben kapott helyet a Kulturális Negyed, ahol Pécs kiemelkedő kulturális látványosságai, kulturális eseményei látogathatók. A Negyed Pécs egyik legszebb ékköve. A XIX. századi magyar iparművészeti kultúra kibontakozásában és Pécs modernkori városfejlődésében meghatározó jelentőséggel bírt a Zsolnay Gyár, annak ipari, művészeti, kulturális kisugárzása. A Zsolnay Kulturális Negyed évente mintegy 150 ezer látogatót fogad, informatív látogatóközponttal, 250 férőhelyes parkolóházzal, kávézókkal, egyetemi közösségi terekkel, pezsgő kulturális élettel.

A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetők meg.

A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.

A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.

A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, mintegy 50.000 hektár kiterjedésű területen. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó határozta meg az élőhelyek és élővilág kialakulását. A nemzeti parki szintű védelem indoka a dunai és drávai területeken még meglevő élő és élettelen természeti értékek védelme, különös tekintettel a folyók, mellék- és holtágrendszerek élővilágának megóvására.

Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.

Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.

A galéria állandó kínálatának kialakításában két fő irányelv vezérel bennünket: a szakmai és esztétikai igényesség mint állandó mérce, valamint a változatosság. Ennek megfelelően galériánk a kortárs tervezők ezüst ékszereiből olyan exkluzív és sokszínű válogatást nyújt, mely többféle ízlésvilágot, trendet és generációs igényt igyekszik kielégíteni. Így aztán éppúgy található itt légies, letisztultan elegáns egyedi ezüst nyakék és egyedi ezüst fülbevaló, bohém, extravagáns vagy éppen egy csepp humorral fűszerezett egyedi ezüst gyűrű, mint rusztikus felületű, markánsan feltűnő darabok. A sokszínűség a változatos anyagkombinációnak is köszönhető. Galériánkban az állandó kínálat mellett időről időre időszaki kiállításokat is rendezünk, melyeken hol egy-egy művész alkotásait állítjuk fókuszba, hol egy témakört járunk körbe több alkotó különböző látásmódján keresztül.

A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.

A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.