Turizmus Program

Családi hétvége a Városligetben

Retro Majális a Siófoki Nagystrandon

Tájházak Napja

Jármű Expo

Jacuzzis szállás

TOP 100 úticél

Tavaszköszöntő családi buli a budapesti Városligeti Műjégpályán!
Retro Majális a Siófoki Nagystrandon!
Joy napok május 11-18. között a hévízi Bonvitalban - akár 40% kedvezmény
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Tavaszköszöntő családi buli a budapesti Városligeti Műjégpályán!
Retro Majális a Siófoki Nagystrandon!
Joy napok május 11-18. között a hévízi Bonvitalban - akár 40% kedvezmény
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Kőbányai Pincerendszer

A kőbányai pincék ma ismert feltárt hossza több mint 32 km, a túrák jelenleg a pincerendszer ötödét járják be. A pince változó belmagasságú, átlagban 8 méter magas, de néhol ez eléri a 12 méteres belmagasságot, így akár méretei megegyezhetnek egy négyszintes épület magasságával is.
Kőbányai Pincerendszer

Kedves látogató!

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES NYITVATARTÁSI IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt információk már lehet, hogy NEM AKTUÁLISAK! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet, vagy küldhet.

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

A főváros X. kerületének neve valóban a több száz évre visszanyúló kőfejtésre utal. A terület korábbi, ugyancsak találó elnevezését, "Kőér", IV. Béla 1244-ben kelt oklevelében olvashattuk először. A kőbányai kőfejtés a középkortól volt általánosan ismert. Budafokhoz hasonlóan a követ a bányajogot kapott földtulajdonosok fejtették ki. Kisebb bevágással, vágatokkal a leendő kőtömböt körbehatárolták, majd a tömböt ékekkel hátulról lefeszítették. Széles és mély aknákat vágtak, mert ezek a kövek majdnem úgy voltak vághatók, mint a kősó.

Ez a könnyen faragható, fűrészelhető, ugyanakkor fagyálló és a levegőn szinte tovább szilárduló kőbányai, miocén korabeli szarmata mészkő Pest egyik legfontosabb építőköve volt. Különösen az 1838-as nagy pesti árvíz után növekedett meg a kitermelés.

Kőbánya köveiből híres építészeti alkotások születtek, így a Lánchíd, a Margit híd, a Mátyástemplom, a Halászbástya, a Citadella, az Opera, az Egyetemi Könyvtár, a Tudományos Akadémia, az Andrássy út számos palotája, sőt még a kecskeméti református templom újjáépítéséhez is innen szállították a köveket. A valamikori Pannon-tenger borította tájon a rétegesen lerakódott mészkő könnyen vágható volt. Ökrös szekerekkel szállították a megfelelő nagyságúra fűrészelt tömböket többnyire a Fehér úton, amely vélhetően a szállongó mészkőporról nyerte nevét.

1890 körül, amikorra a kőbányászat gyakorlatilag befejeződött, Magyarország egyik legnagyobb, összefüggő pincerendszere maradt a bányák helyén. A kőbányai pincék ma ismert hossza több mint 32 km. 180 ezer négyzetméter alapterületű, fésűs elrendezésű járatrendszer maradt a bányatevékenység befejeződése után a föld alatt. A pincék a Kőrösi Csoma út-Kolozsvári utca- Jászberényi út találkozásánál, az ún. "Éles-saroknál" kezdődnek. Innen a Jászberényi, illetve a Maglódi út mentén húzódnak a Téglavető utca magasságáig. Ez a több mint 20 km hosszú pincerendszer a Csősztorony környékén van összeköttetésben a Harmat utca- Ihász utca- Halom utca - Bebek út - Halom köz által határolt területen lévő pincékkel.

Az összefüggő pincerendszer mellett még több kisebb pincebokor található. Ezek közül a legnagyobb az Óhegyi, a Szlávy utca mentén a Száraz utca torkolatával szemben (1300 m hosszú, 16 m mély). Jóval kisebb az Algyógyi utca - Kocka utca mentén, valamint a Kőér utca és Petrőczy utca kereszteződésénél lévő pincerendszer.

A pincék mélysége a földfelszínhez viszonyítva változatos. Átlagosan 10-15 m mélyen helyezkednek el, de van 30 m mély pincetalp is. Szélességük is változó. Általános a 4-6 m ágszélesség, de vannak helyek, ahol 10-12 m magas és 8-10 m széles, hatalmas, templomhajó méretű sziklapincék alakultak ki. A pincerendszerben az átlaghőmérséklet 8 fok körül van egész évben, ezért a túrázóknak ajánlott a hőmérsékletnek megfelelő öltözék és a vízálló cipő.

Dausz Gyula szerint: "A bányászat kettős hasznot hajtott, a kivájt kövek már magukban is kifizették a fáradtságot, másrészt pedig a nyert üregek mint pincék szintén nagy értéket képviseltek. A pincék majdnem annyit érnek, mint maga a kiaknázott kő, mert ezeknél a pincéknél jobbak aligha találhatóak az országban."

A pincéket először a szőlősgazdák és a borkereskedők hasznosították, hiszen a mészkőréteg, amelybe a pincéket vágták, oly vastag, hogy a pincék belső hőmérséklete a külsőtől úgyszólván teljesen független, és a pincejáratok jól megközelíthetők. A XVII-XIX. század idején bizonyítottan hatalmas kiterjedésű szőlők voltak. A régi térképek és leírások tanúsítják, hogy az Óhegy és az Újhegy szőlőkkel volt beültetve, amely egybefüggő szőlőterület egészen a Ligetig ért.

Akkor, amikor egyes pincékben már elkezdődött a sörkészítés - elsőként Schmiedt Péter rendezte be kőbányai pincéjében "sertárosházát" 1844-ben - a pince felett még szőlő volt található!

A télen-nyáron állandó hűvös, kapóra jött Dreher Antalnak, aki miután 1862-ben megvásárolta a Kőbányai Sörgyár telepét, pinceként használta a bányát, több tíz méteres mélységben tárolva a felszíni épületekben főzött sört. A Dreher-birodalom szép lassan bekebelezte az egész Óhegyet és a környéken megtelepedett többi sörgyárat. Dreherék 1862-ben megteremtették saját serfőzdéjüket, amely előbb impozáns méretű gyárrá fejlődött, majd - a harmincas évekre - magába olvasztotta Haggenmacherék üzemét, az Első Magyar Részvényserfőzdét és a Fővárosi Serfőző Rt.-t is. A második világháború idejére a nagyobb gyárak közül már csak a Polgári Serfőző Rt. maradt független - az államosításig.

A sörgyártás azonban a privatizáció óta egyre kisebb területen folyik. Mostanra gyakorlatilag visszaszorult az egykori Részvényserfőzde épületeibe, a Jászberényi úti, úgynevezett kettes telepre. A Dreher gyárra, ahol 1923-tól kezdve csak malátaüzem működött, nincs szükség, amióta az alapanyag máshonnan érkezik. Az üzem alatti, teherautóval is járható, hatalmas méretű pincerendszerben - ahol a II. világháború idején elfért egy repülőgépmotor-összeszerelő gyár is - ma kizárólag gombát termesztenek, vagy üresen áll.

S hogy mi lesz a Dreherek hajdani gyárában? Az önkormányzat az üzemben kulturális centrumot, az alsóbb területeken pedig lakóparkot szeretne kialakítani. Bár a tervek szerint pár épületet elbontanának, a teljes együttes már csak azért sem kerülhet bontócsákány alá, mert néhány üzemcsarnok homlokzata műemléki védettséget élvez. Így aztán még az is előfordulhat, hogy egyszer megvalósul a tizenöt év előtti álom, és a nagyközönség barlangvasúton csalinkázhat a mozi és a tekepálya között, hogy aztán beüljön egy jó hideg sörre; hol másutt, mint Dreheréknél.

A Kőbányai Pincerendszer számos magyar- és külföldi film forgatásának biztosít helyszínt.

Forrás: a nevezetesség közösségi oldala, honlapja

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kőbányai Pincerendszer

Kőbányai Pincerendszer

Értékelések (0)

Kifejezetten ajánlom

(0)

Kifejezetten nem ajánlom

(0)

Nagyon ajánlom

(0)

Nagyon nem ajánlom

(0)

Ajánlom

(0)

Nem ajánlom

(0)

Találatok száma: 0

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények

Tavaszköszöntő családi buli a budapesti Városligeti Műjégpályán!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete