Érdemes betérni a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumba, mely a Nádasdy-vár legszebb termeivel mutatja be Sárvár múltját. Sárvár évszázados múltra visszatekintő vára ma Magyarország egyik legszebb épülete. A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951 óta várja látogatóit.
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A múzeum elsődleges közgyűjteményi feladata a Paks és környékének természettudományi kincseinek, történeti és régészeti leleteinek, néprajzi-antropológiai emlékeinek, ipar-és képzőművészeti, művészeti alkotásainak gyűjtése, rendszerezése, megőrzése, feldolgozása és kutatása, valamint továbbörökítése. Gyűjtőköréhez tartoznak a Paks város közigazgatási területén található régészeti, néprajzi, helytörténeti-újkortörténeti emlékek.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
