A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
A tanösvény bejárása során ízelítőt kaphatunk a falu, és egyben a Tolnai-Hegyhát természeti és kulturális kincseiből. A jelzett út körüljárja a falut, érinti a környék nagy erdőtömbjeit, áthalad a legszebb kilátópontokon. Az út mentén 22 állomás ismertető táblái segítik a tájékozódást, az állomások némelyikén pedig pihenőhelyet is találunk. A tanösvény négy szakaszból, azaz négy kisebb körútból áll. A 11 km hosszú út az állomások egymás utáni felkeresése során egyvégtében bejárható, de a négy kisebb körúton külön-külön is végigsétálhatunk. A négy körút találkozási pontja az iskola épülete mellett található.
Magyarországon ma egy fő átlagosan évi 416 kg háztartási hulladékot termel, amelynek 60 százaléka még mindig szemétlerakóban vagy hulladékégetőben végzi. Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Miért problémás a globálisan uralkodó lineáris gazdasági modell a hulladék szempontjából, és miért lenne üdvös a körforgásos modellre való teljes átállás? Hogyan lehet egy kertet fenntarthatóvá, állatbaráttá tenni?
Magyarországon ma egy fő átlagosan évi 416 kg háztartási hulladékot termel, amelynek 60 százaléka még mindig szemétlerakóban vagy hulladékégetőben végzi. Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Miért problémás a globálisan uralkodó lineáris gazdasági modell a hulladék szempontjából, és miért lenne üdvös a körforgásos modellre való teljes átállás? Hogyan lehet egy kertet fenntarthatóvá, állatbaráttá tenni?
Magyarországon ma egy fő átlagosan évi 416 kg háztartási hulladékot termel, amelynek 60 százaléka még mindig szemétlerakóban vagy hulladékégetőben végzi. Milyen szemlélettel, milyen üzleti és közösségi megoldásokkal lehet csökkenteni a hatalmas mennyiségű hulladékot? Miért problémás a globálisan uralkodó lineáris gazdasági modell a hulladék szempontjából, és miért lenne üdvös a körforgásos modellre való teljes átállás? Hogyan lehet egy kertet fenntarthatóvá, állatbaráttá tenni?
A Duna-Dráva Nemzetei Parkban a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ közeléből, a Gátőrháztól indul a tanösvény, mely fokozottan védett, a Nyéki-Holt-Duna vízinövényekkel és náddal átszőtt világa. A túra során a látogatók számtalan érdekességet tudhatnak meg Gemenc élővilágáról.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó tanösvény a Kőszegi-hegységben. A Tanösvény a kezdőpontnál található idős bükkról kapta elnevezését. A bükkfa több, mint 250 éves, de vihartépte, tapló korhasztotta lombja sokáig adhat még menedéket a madarak számára, s tarthat árnyékot az erre járó látogatóknak.
A közel 1 km hosszú Öregerdő Tanösvény a Kaszói Kirándulóközponttól indul, majd összesen 15 tájékoztató tábla segítségével nyerhet a látogató betekintést a kaszói pagony vadregényes birodalmába.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
A Budai hegyek délnyugati lábánál, és a Zsámbéki-medence keleti szélén található tanösvény 2011-ben létesült. A kiinduló ponttól északi és keleti irányban a Budai-hegység erdős tömbje terül el, déli és nyugati irányban pedig a Zsámbéki-medencére nyílik kilátás. Az útvonal kb. 2,9 km hosszú, a szintkülönbség: 150 m, bejárása kb. 1,5 órát vesz igénybe. Budajenő valamint Telki környékének természeti értékeit mutatja be. A tanösvény névadója egy több mint 250 éves molyhos tölgy hagyásfa.
Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. A tanösvény 1 óra alatt végigjárható.
Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. A tanösvény 1 óra alatt végigjárható.
Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. A tanösvény 1 óra alatt végigjárható.
A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. Megismerhető a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A tematikus tanösvény – amelyen hét tábla mutatja be a pálosok életét, a rend történetét és lelki, szellemi értékeiket – kerékpárral és gyalogosan egyaránt bejárható. Kialakítottak egy játszóteret is, valamint egy mezítlábas sétányt, és tűzrakóhelyet, asztalokkal, padokkal, ami segítheti az ideérkezőket a szabadidő minél kellemesebb eltöltésében. Mindezeket Meditációs sétaút egészíti ki, melyen a Pálos fogadótól a Holló-kőig lehet eljutni.
A tematikus tanösvény – amelyen hét tábla mutatja be a pálosok életét, a rend történetét és lelki, szellemi értékeiket – kerékpárral és gyalogosan egyaránt bejárható. Kialakítottak egy játszóteret is, valamint egy mezítlábas sétányt, és tűzrakóhelyet, asztalokkal, padokkal, ami segítheti az ideérkezőket a szabadidő minél kellemesebb eltöltésében. Mindezeket Meditációs sétaút egészíti ki, melyen a Pálos fogadótól a Holló-kőig lehet eljutni.
A tematikus tanösvény – amelyen hét tábla mutatja be a pálosok életét, a rend történetét és lelki, szellemi értékeiket – kerékpárral és gyalogosan egyaránt bejárható. Kialakítottak egy játszóteret is, valamint egy mezítlábas sétányt, és tűzrakóhelyet, asztalokkal, padokkal, ami segítheti az ideérkezőket a szabadidő minél kellemesebb eltöltésében. Mindezeket Meditációs sétaút egészíti ki, melyen a Pálos fogadótól a Holló-kőig lehet eljutni.
