A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.
1955 őszén egy szerencsés véletlen eredményeként egyedülálló jelentőségű régészeti leletre, az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak Szombathelyen. Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat stilizált képe még a városcímerbe is belekerült. A romok fölé kiállító pavilon épült, a szentélyudvar pedig nyaranta operaelőadásoknak és könnyűzenei hangversenyeknek adott otthont. A savariai Isis szentély az 1960-as években országos ismertségre és nemzetközi rangra tett szert. Az évtizedek alatt azonban állapota leromlott, mígnem a 2001-ben újraindult kutatásokkal együtt a világhírű kőemlékeket is sikerült megmenteni.
1955 őszén egy szerencsés véletlen eredményeként egyedülálló jelentőségű régészeti leletre, az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak Szombathelyen. Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat stilizált képe még a városcímerbe is belekerült. A romok fölé kiállító pavilon épült, a szentélyudvar pedig nyaranta operaelőadásoknak és könnyűzenei hangversenyeknek adott otthont. A savariai Isis szentély az 1960-as években országos ismertségre és nemzetközi rangra tett szert. Az évtizedek alatt azonban állapota leromlott, mígnem a 2001-ben újraindult kutatásokkal együtt a világhírű kőemlékeket is sikerült megmenteni.
1955 őszén egy szerencsés véletlen eredményeként egyedülálló jelentőségű régészeti leletre, az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira és épületmaradványaira bukkantak Szombathelyen. Az Iseum rövid időn belül meghatározó kulturális jelentőségre tett szert, a templomhomlokzat stilizált képe még a városcímerbe is belekerült. A romok fölé kiállító pavilon épült, a szentélyudvar pedig nyaranta operaelőadásoknak és könnyűzenei hangversenyeknek adott otthont. A savariai Isis szentély az 1960-as években országos ismertségre és nemzetközi rangra tett szert. Az évtizedek alatt azonban állapota leromlott, mígnem a 2001-ben újraindult kutatásokkal együtt a világhírű kőemlékeket is sikerült megmenteni.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
