Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
A Várban egy Szeged történeti, interaktív kiállítás látható, a Kőtár pedig Szeged régi építészeti emlékeinek helye. A Vármúzeum állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását. Kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
