A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
Az Intercisa Múzeum Magyarország egyik legnagyobb római kori gyűjteményét őrzi és mutatja be látogatóinak. Múzeumunk tudományosan rendszerezett vidéki közgyűjtemény, ahol több mint 700 ezer, elsősorban régészeti műtárgy állagmegóvását, őrzését biztosítjuk. Dunaújváros büszke múltja és identitása a gyűjteményeinkben őrzött természeti, történeti és művészeti tárgyakban testesül meg. 1975-től viseli az intézmény Intercisa - az ókori településelőd - nevét. Látogatható tárlatok a Látványtár és Dunaújváros története az őskortól az 1970-es évek közepéig.
A Jász Múzeum meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság tudományos, kulturális életében. A Jász Múzeum helytörténeti és néprajzi gyűjtőkörű tájmúzeum, így hatalmas gyűjteményének is e két terület alkotja a törzsanyagát.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
Az egykori istállóban az állattartás, a pincében a szőlészet-, és borászat népi eszközeit, tárgyait lehet megtekinteni. További két helyiségben, pedig a kádár mesterség eszközei kerülnek bemutatásra.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
A múzeum nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A Tatai Múzeum alapját a piarista rend házi gyűjteménye képezi. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a Tatai Vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.
A múzeum nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A Tatai Múzeum alapját a piarista rend házi gyűjteménye képezi. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a Tatai Vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.
A múzeum nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A Tatai Múzeum alapját a piarista rend házi gyűjteménye képezi. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a Tatai Vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.
A magyar néprajz-népművészet több mint 3000 db tárgyi emléke tekithető meg. A látogatók megismerhetik elődeink használati, díszítő és berendezési tárgyait (egyedi darabokat is), azok egy részének működését, használatát.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
