A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A Denevér-tanösvény a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A Denevér-tanösvény a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A Denevér-tanösvény a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található. A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be! A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben kialakított útvonal látogatói a valamikori puszták helyén, egykor sokak által lakott tájban napjainkban már embertől szinte háborítatlan fiatal és öreg égeresek, tölgyesek mélyén, olykor patakok, lápok mellett haladva ismert és ritkán látott növényfajokkal találkozhatnak. 6 kilométeren át gyönyörködhetünk a természet szépségében.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
Várhegy-tanösvény Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén. A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg. A Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő tó partjáról (a BNPI Oktató- és Látogató Központja mellől), illetve a volt Ifjúsági tábor (Park Hotel Táltos) mellől indul a Vár-hegyi Tanösvény.
A Kaposvár-Töröcske határában, 2010-ben átadott tanösvény különlegessége, hogy a megszokott táblák helyett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be. A terepen való tájékozódást GPS koordináták, kinyomtatható térkép, irányjelző nyilak és a fákra festett fekete harkály ábrák is segítik. Az így kialakított tanösvény környezetkímélő, a természeti környezetbe jól illeszkedő, az internetes vezetőfüzet pedig mindig naprakész, az évszaknak megfelelő ismeretanyagot tartalmaz. Az útvonal hossza 4 kilométer, az állomások száma 13 db, menetidő 3 óra. A túrához szakvezetés is igényelhető.
A Kaposvár-Töröcske határában, 2010-ben átadott tanösvény különlegessége, hogy a megszokott táblák helyett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be. A terepen való tájékozódást GPS koordináták, kinyomtatható térkép, irányjelző nyilak és a fákra festett fekete harkály ábrák is segítik. Az így kialakított tanösvény környezetkímélő, a természeti környezetbe jól illeszkedő, az internetes vezetőfüzet pedig mindig naprakész, az évszaknak megfelelő ismeretanyagot tartalmaz. Az útvonal hossza 4 kilométer, az állomások száma 13 db, menetidő 3 óra. A túrához szakvezetés is igényelhető.
A Kaposvár-Töröcske határában, 2010-ben átadott tanösvény különlegessége, hogy a megszokott táblák helyett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be. A terepen való tájékozódást GPS koordináták, kinyomtatható térkép, irányjelző nyilak és a fákra festett fekete harkály ábrák is segítik. Az így kialakított tanösvény környezetkímélő, a természeti környezetbe jól illeszkedő, az internetes vezetőfüzet pedig mindig naprakész, az évszaknak megfelelő ismeretanyagot tartalmaz. Az útvonal hossza 4 kilométer, az állomások száma 13 db, menetidő 3 óra. A túrához szakvezetés is igényelhető.
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
A Kökörcsin Erdei Iskola Esztergom mellett található a 117. számú főút és az úgynevezett `Suzuki`-út kereszteződésében. Ez a Duna-Ipoly Nemzeti Park `nyugati kapuja`. Keletről idáig érnek a Pilis (mészkő) és a Visegrádi hegység (vulkanikus eredetű) nyúlványai. Az Erdei Iskola környezetében lőtér és gyakorlótér üzemelt a 90-es évekig. A katonai használat nyomai még mindig megfigyelhetők, de ennek ellenére rendkívül gazdag természeti értékekben, látnivalókban.
Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.
Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.
Gemenc legnagyobb hírneve a kiváló vizes élőhelyeknek, ártereknek köszönhető. Az erdők mélyén megbúvó tavakat az állatok gyakran látogatják, csak türelmes csendben kell várni, hogy táplálkozó fekete gólyákkal, nagykócsagokkal, sulymot evő vaddisznókkal, vagy hűsölni érkező szarvascsapattal találkozzunk. Itt mindig történik valami, ami egy természetfotós számára érdekes lehet.